Az elektron mikroszkóp feltalálói kapták a kémiai Nobel díjat

A krioelektron mikroszkóp nevű forradalmi technika – amit például a Zika vírus és az Alzheimer kór egyik enzimjének a vizsgálatához is használtak – elhozta Jacques Dubochet, Joachim Frank és Richard Henderson számára a Kémiai Nobel Díjat.

A nemzetközi csapat új módszerének köszönhetően a sejtek legkisebb struktúrái is megfigyelhetőek lehetnek elektron sugarakkal úgy, hogy “a kutatók mozgás közben le tudják fagyasztani a biomolekulákat és képesek egy soha nem látott vizualizációs folyamat végrehajtására is,” mondta a Nobel bizottság.

Ez a módszernek nagy jelentősége volt mind az élet alapvető kémiai folyamatainak megértésében mind pedig új gyógyszerek fejlesztésében.

A ultra-érzékeny képkészítési eljárás lehetővé tette, hogy a molekulákat azonnal lefagyasszák és a természetes formájukban vizsgálják őket, mindezt különböző festékanyagok igénybevétele nélkül.

Így a módszer segítségével eddig nem látott apró fehérje mechanizmusokat is képesek voltak megfigyelni a sejteken belül.

“Amikor a kutatók elkezdtek arra gyanakodni hogy a Zika vírus okozza a brazíliai újszülöttek agyi sérülését okozó járványt, a krio-EM (elektron mikroszkóp)- hoz fordultak, hogy virtualizálják a vírust, mondta a bizottság.

Frank-et, egy 77 éves német születésű amerikait, a családja ébresztet fel, hogy közöljék vele a Nobel bizottság bejelentését.

“Annyi felfedezés van manapság, teljesen szótlan voltam,” mondta Frank, a Kolumbia Egyetem biokémia professzora. “Csodálatos hír volt ez.”

A 20. század első felében a biomolekulák – fehérjék, DNS és RNS – még ismeretlen területnek számítottak a biokémiában

Mivel a nagy erejű elektron sugarak elpusztítják a biológiai anyagokat, ezért az elektron mikroszkópról sokáig úgy gondolták, hogy az csak halott szövetek vizsgálatára lehet alkalmas.

Azonban Henderson, egy ma már 72 éves brit, 1990-ben arra használta az elektron mikroszkópot hogy egy három dimenziós képet alkosson a fehérjékről – atomi szintű felbontással – ez egy hatalmas jelentőségű felfedezés volt, ami megmutatta milyen lehetőségek vannak a technológiában.

Ehhez arra volt szükség, hogy a módszert Frank 1975 és 1986 között továbbfejlessze és könnyebben elérhetővé tegye. Ebből az időből származik az az újítás is, hogy a mikroszkóp a homályos 2D-s képei éles 3D-ós kompozitokká váltak.

A svájci Dubochet vizet adott hozá.

A ma 75 éves Dubochet a 80-as években felfedezte, hogy hogyan hűthető le a víz olyan gyorsasággal hogy az megszilárdúljon egy biológiai minta körül, ezzel lehetővé téve a minta természetes formájának megőrzését.

Azóta az elektron mikroszkóp minden apró részletét a lehetőségek határáig optimalizálták.

A szükséges felbontást még 2013-ban érték el és a kutatók azóta rutinszerűen képesek három dimenziós képeket alkotni a biomolekulák felépítéséről.

A trió egyenlő részben osztozik majd a pénz díjon, aminek összege 9 millió svéd korona (943 100 euró).

“Normális esetben, ha Cambridge-ben lennék, egy bulit tartanánk tea időben a laborban, de erre holnapig várnom kell,” mondta Henderson, aki az MRC Molekuláris Biológia Laborjában dolgozik.

Forrás: nobelprize.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.