Az elhízás tényleg fertőző lehet

Az elhízásra gyakran hivatkoznak járványként, azonban egy új tanulmány szerint több közös lehet a fertőző betegségek és az elhízás között mint azt eddig gondoltuk. A kutatás szerint a magasabb elhízottságú szociális hálóval rendelkező emberek maguk is jobban ki vannak téve az elhízásnak, majdnem úgy mintha ‘elkapnák’ a viselkedésüket, ami a súlygyarapodáshoz vezet.

A tanulmányt amerikai közgazdászok hajtották végre és arra jutottak, hogy a katonai támaszpontokon élő családok tagjainál megnő a testtömegindex, ha olyan közösség veszi körül őket, amiben magasabb az elhízottság aránya.

Az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kap azoknak a folyamatoknak a kutatása, amelyek az egészséghez köthető viselkedési formák terjedéséért felelősek a szociális hálóban.

Erre az egyik legegyértelműbb példa a dohányzás, azonban a ‘járványos’ méreteket öltő elhízás miatt a kutatók igyekeznek kideríteni, hogy a súlygyarapodást is elősegíthetik e a szociális kapcsolatok.

A bizonyítékok keresése azonban nem olyan egyszerű feladat – főleg azért, mert nehéz különbséget tenni az örökölt és a tanult tényezők között. Illetve a szociális háló szerepe azért is kérdőjeles, mivel az emberek igyekeznek a magukhoz hasonlók társaságát keresni – emiatt nehéz megmondani, hogy a csoport tesz valakit valamilyenné vagy már eredetileg is azért vonzotta magához a csoport, mert hozzájuk hasonló volt.

Erre a problémára szeretnének megoldást találni a Dél Kalifornia Egyetem kutatói, akik a probléma megkerülése érdekében egy olyan különleges közösséget vizsgáltak, melyek nagy távolságokról hoznak össze családokat egy fedél alá. Ezek pedig a katonai bázisok.

A kutatásban a M-TEENS tanulmány adatait használták, amiben összesen 1111 fiatal serdülő és több mint 1300 szülő adatait gyűjtötték össze 12 amerikai katonai támaszpontról. A támaszpontok helyén mért átlagos állami elhízottság arányai 21 és 38 százalék között mozgott, a bázisok helyétől függően.

A mérések szerint a serdülők negyede és a felnőttek háromnegyede számított elhízottnak a testtömegindexük alapján. Az eredményekben ezután figyelembe vették a kor, a kereset és a rang hatásait az emberek testtömegére. Az eredmények szerint azok a családok, akiket magasabb elhízottságú államokban lévő katonai támaszpontokon helyeztek el, maguk is magasabb testtömegindexszel rendelkeztek.

A közösség hatását az is erősíti, hogy erősebb kapcsolatot találtak azoknál a családoknál, akiket a bázison kívül a környező településeken szállásoltak el.

Ennek az egyik lehetséges magyarázata lehet az is, hogy a terület adottságaiból ered a hatás – könnyebben elérhető gyorséttermek, kevesebb mozgási lehetőség – azonban a kutatók magabiztosak, abban hogy nem ez a helyzet.

“Amíg ez a tanulmány nem zárja ki teljesen a közös környezet szerepét a rendelkezésre álló mérésekkel, ezek a felfedezések arra utalnak, hogy más mechanizmusok állhatnak a dolog mögött,” írták a kutatók.

Mivel a korábbi hasonló kutatások főleg a barátok, szomszédok és a családtagok szerepét vizsgálta, így sajnos az eredményeket nehéz összehasonlítani, azonban a katonai bázisok vizsgálatával ügyesen megkerülhető a csoportok önszervezésének problémája.

Forrás: jamanetwork.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..