Kategóriák Ember

Az emberek együtt fejlődtek az immunrendszeri betegségekkel

A halálos fertőzések elleni védő egyes mutációk fogékonnyá tesznek bennünket bizonyos gyulladásos és autoimmun betegségekre – mint a Crohn-betegség. A kutatásról megjelent tanulmány azt is tárgyalja, hogy az afrikai és eurázsiai származásnak milyen szerepe van az immunrendszer működéséhez köthető betegségek kialakulásának kockázatára. Továbbá a kutatók bizonyítékokat találtak arra is, hogy az emberi immunrendszer továbbra is folyamatosan fejlődik – az adott személy életstílusának és lakhelyének függvényében.

Mivel a múltban az emberek várható élettartama messze elmaradt a mai átlagtól, ezért a jellemzően öregebb korban megjelenő gyulladásos és autoimmun betegségek kevésbé voltak relevánsak. Most viszont szembe kell néznünk az ősinket veszélyes fertőzésektől védő mutációk negatív hatásaival.

A testünk fertőzések ellen való fellépésének egyik leghatásosabb módja a gyulladás. Most a Radboud Egyetem kutatói genetikai, immunológiai, mikrobiológiai és virológia tanulmányok adatait összegezték, hogy meghatározzák a bakteriális vagy vírusos fertőzéssekkel sújtott közösségekben hogyan alakul ki a gyulladás mint védelmi rendszer. Ezeknek a változásoknak köszönhetően a közösségek ellenállóbbá váltak a fertőzésekkel szemben viszont a különböző gyulladásokhoz köthető betegségek nagyobb arányban voltak jelen náluk – ilyen a Crohn-betegség, a Lupus és gyulladásos bélbetegség.

Mindez azt mutatja, hogy ahogy az embereknél új védelem épült a fertőzéses betegségek ellen, úgy váltunk érzékenyebbé más betegségekkel szemben. Ma ez azért jelent problémát, mivel az immunrendszerünk rendkívül hosszú idő alatt érte el mostani állapotát és ebből kifolyólag a jelenlegi általános életvitelhez nem igazodik teljesen – ennek vannak előnyei és hátrányai is.

Erre példa a Plasmodium sp. parazita, ami több millió évig fertőzte az afrikaiakat maláriával. Emiatt a szelekció azokat részesítette előnyben akik ellenállóak a fertőzésekkel szembe. Ez a módosulás miatt viszont a modern afrikaiak körében megnőtt a szív és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata.

Az eurázsiaiak körében a neander-völgyiekkel való találkozásnak is komoly szerep lehetett, mivel olyan génekhez jutottak melyek védelmet biztosítanak a HIV-1-el és a Staphylococcus fertőzésekkel szemben, viszont emiatt nőtt az asztma, az allergia és a szénanátha kialakulásának kockázata.

A kutatók elmondása szerint a felfedezés a genetikai szekvenálás technológiájának térnyerésének köszönhető, illetve annak, hogy könnyebb elérhetősége miatt több információ áll a kutatók rendelkezésére a különböző populációk vizsgálatához.

Az eredményekből jól látszódott az is hogy az immunrendszer fejlődése most sem állt meg és például jelentős különbségeket láttak a még mindig vadászó afrikai törzsek és az elvárosiasodott afrikaiak között. A csapat szerint ahogy az emberiség étkezése a feldolgozott termékek felé tolódott és lényegesen javult a higiéniai helyzet az adaptáció következő lépése az úgynevezett “civilizációs betegségek” – mint például a cukorbetegség – megjelenése.

A kutatóprojekt következő szakaszában a csapat olyan közösségeket vizsgál majd, amik a mostani vizsgálatokból kiestek viszont életmódjuk és ökológiai szempontok miatt tovább bővíthetik a genetika és az immunrendszer kapcsolatáról szerzett tudásunkat.

Forrás: cell.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hatalmas lehetőség van a városi növénytermesztésben

A nagyvárosok kertjeinek és zöldterületeinek 10 százalékán elég zöldséget és gyümölcsöt lehetne termeszteni, hogy a lakosság 15 százalékának fedezzék a…

2020-04-02

Mikroorganizmusok segíthetnek a rák kimutatásában

Hagyományosan a rákot az emberi genom betegségének tekintik, amelynél a gének mutációja miatt a sejtek nem halnak meg, hanem megállíthatatlan…

2020-04-02

A felmelegedés miatt a sarkok felé mozdulnak a tengeri élőlények

Az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva a világ óceánjai átlagosan 1 C°-al melegebbek. Új kutatások szerint ezek a változások jelentős…

2020-04-02

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom