Kategóriák Természet

Az emberi aktivitás miatt leegyszerűsödött a csimpánzok viselkedése és ‘kultúrája’

Az emberek után a csimpánzok viselkedése az egyik legváltozatosabb az állatok között. Ezek a különbségek rengeteg területen megmutatkoznak; például az élelemszerzésben, a kommunikációban, illetve a környezeti hatásokkal szembeni védekezésben is. Ezeknek a viselkedéseknek a jelentős része az eddigi elméletek szerint valószínűleg szociálisan tanult és emiatt specifikusan egy-egy adott csimpánzcsoporthoz kötődik, afféle primitív kultúrát alkotva.

Ahogy a többi főemlősre, úgy a csimpánzokra is hatalmas nyomást gyakorol az emberi aktivitás és a részben ennek köszönhető környezeti változások. A csimpánzok fő élőhelyeit – a trópusi esőerdőket és az erdős szavannákat – egyre inkább mezőgazdasági területek és települések veszik át, amíg a megmaradt természetes területek is a nyersanyagok kiaknázásának és útépítéseknek vannak kitéve.

Az erdőirtások és más környezetromboló tevékenységek terén készült tanulmányok főleg a területeken élő fajok diverzitásának – legyen az genetikai vagy ökoszisztéma szintű – változására fókuszálnak. A viselkedési diverzitásra azonban kevesebb figyelem jut, amit az is nehezít , hogy csak kevés adat áll a kutatók rendelkezésére az erdőirtások előtti időkből.

Most egy nemzetközi csapat összegyűjtötte az összes eddigi kutatási adatot; összesen 15 ország területén élő 144 csimpánzcsoportról vagy kolóniáról készített 31 viselkedési adatsort.

Az adatok egy része már eddig is elérhető volt, és jelentős részüket egy afrikai program keretében gyűjtötték az elmúlt kilenc év során. A kutatásokban olyan viselkedési formákat rögzítettek, mint az élelemszerzés – termeszek, hangyák, alga, magok, gumók és méz -, az eszközhasználat – kövek és botok -, valamint a különböző környezeti jellegzetességek – tavak és barlangok – kihasználása.

Az adott területre jellemző viselkedési formákat ezután összevetették azzal, hogy milyen mértékű volt ezeken a területeken az emberi aktivitás mértéke – mely szempontból olyan tényezőket vettek figyelembe, mint az ott élő emberek népsűrűsége, az úthálózatok kiterjedtsége, a terület erdőtakarójának aránya és változása, valamint a területen lévő folyók nagysága és szennyezettsége.

A kutatók szerint az eredmények egyértelműen arra utaltak, hogy azokon a területeken, ahol nagyobb volt az emberi aktivitás, lényegesen csökkentek a csimpánzok közötti viselkedésbeli különbségek. A felfedezett kapcsolat konzisztens volt a különböző vizsgált területek között és az összes viselkedési formacsoportra hatással volt. Az eredmények továbbá  a változás mértékéről is tanúbizonyságot adnak; az emberi aktivitás tekintetében leginkább érintetlen és legjobban érintet területek között megközelítőleg 88 százalékos különbség volt tapasztalható a csimpánzok viselkedési diverzitásában.

Azt már eddig is tudtuk, hogy az emberi kultúrára komoly hatással van a populáció mérete, és ez valószínűleg a csimpánzoknál is hasonló lehet. Ezen felül a viselkedési változások egy része az emberek elkerülését is erősítheti – például a nagy hanggal járó viselkedések mellőzése. Az élőhelyek visszafordulása pedig megnehezítheti a szociálisan tanult viselkedések terjedését is, ahogy az élelem a részben az ember, részben a klímaváltozás miatt megváltozó hozzáférhetősége is komoly hatással lehetett a viselkedés leegyszerűsödésére.

A kutatók szerint az új kutatás jól szemlélteti, hogy a biodiverzitás megőrzését célzó intézkedéseknek figyelembe kellene vennie az állatok viselkedési diverzitásában mutatkozó csökkenést is – mivel ezek is komoly hatással járhatnak a faj fennmaradásának tekintetében. Ezen felül a viselkedési diverzitás megőrzése más állatcsoportokra is kiterjeszthető; a főemlősökön túl például a bálnákra is.

Forrás: science.sciencemag.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

A ketamin megoldást jelenthet a túlzott alkoholfogyasztásra

Egy új kísérleti tanulmány szerint egy egyszeri ketamin kezeléssel lényegesen lecsökkenthető a rendszeresen fogyasztók alkohol mennyisége. A vizsgálat során az…

2019-12-07

Hatalmas pusztítást okozhatott volna a Anak Krakatoa keltette cunami

Egy új kutatás szerint az Anak Krakatoa vulkán 2018-as kitörése keltette több mint 100 méteres hullámok hatalmas pusztítást eredményezhettek volna,…

2019-12-07

Gombák segítik az új gyógyszerek felfedezését

Több tízezer gomba által létrehozott vegyületek alkotta hatalmas adatbázis segítheti az új gyógyszerek felfedezését. A Hubrecht Intézet kutatói a Westerdijk…

2019-12-07

Az emberek együtt fejlődtek az immunrendszeri betegségekkel

A halálos fertőzések elleni védő egyes mutációk fogékonnyá tesznek bennünket bizonyos gyulladásos és autoimmun betegségekre - mint a Crohn-betegség. A…

2019-12-07

Elkészültek az első mesterséges neuronok, melyek forradalmasíthatják a krónikus betegségek kezelését

Most először sikerült egy szilícium alapú chippel a valódiakkal megegyezően működő mesterséges neuronokat létrehozni. Az eredményeznek hatalmas jelentősége lehet több…

2019-12-07

Szén-dioxid diétára neveltek baktériumokat laboratóriumi környezetben

Több hónap leforgása alatt izraeli kutatók létrehoztak egy olyan Escherichia coli fajtát, ami a szerves vegyületek helyett szén-dioxidból nyeri ki…

2019-12-07

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom