Kategóriák Tech

Az eredmények megismételhetősége nem mindig jelenti azt, hogy valójában igazak

A reprodukálható tudományos eredmények nem mindig igazak és a valóban igazi eredmények nem mindig reprodukálhatóak. Legalábbis erre jutott a Idaho Egyetem kutatói által kifejlesztett matematikai modell.

A tudományos eredmények független reprodukciója megerősíti az eredmények valódiságába vetett hitet, viszont az új tanulmány szerint rengeteg olyan ismert tudományos kísérlet van, amit nem lehet következetesen megismételni.

Az elmúlt években több kutatás is megjelent, ami ennek a ‘replikációs krízisnek’ a megoldását célozzák. Azonban a kutatók szerint ezeket a potenciális megoldásokat túl gyorsan elfogadták attól függetlenül, hogy használatuknak az indoklása nem nyugszik szilárd alapokon.

A csapat szerint a tudomány alapvető működésének pontos elméleti megértésére van szükség mielőtt még valóban megoldást találnának a problémára. Éppen ezért készítettek egy saját matematikai modellt, ami ezt a rendszert hivatott leképezni.

A modell azon alapul, hogy adott egy olyan tudományos közösség, melynek tagjai egymással közreműködve igyekeznek felderíteni egy tudományos igazságot – a modellhez használt példában egy különleges sokszög alakját kellett megválaszolni.

A lemodellezett tudományos közösséget különböző típusú kutatók alkották, akik különböző módokon álltak hozzá a kérdés megválaszolásához. Miután ezzel megvoltak a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy a közösség összetételének, a sokszög összetettségének és az egyes kutatók eredményeinek megismételhetőségének milyen szerepe van abban, hogy mennyi idő alatt születik meg az együtt értés a sokszög valódi alakjáról.

A modellben az eredmények szerint az eredmények megismételhetősége nem mindig volt kapcsolatban az igazság megtalálásának esélyével és azzal sem, hogy a már megtalált igazságot később nem cserélik le egy tévesre. Mindez a kutatók szerint azt jelenti, hogy a reprodukálhatóság nem egyenértékű egy tudományos eredmény valódiságával.

A kutatási stratégiák összehasonlításában sebesség terén az innovatív kutatási taktikák használata került ki győztesen, amíg több különböző stratégia felhasználása védelmet nyújtott a hibás következtetések egy része ellen.

Az eredmények szerint mindezeken felül a közösség összetétele és a probléma összetettsége is komolyan meghatározta, hogy milyen gyorsan és mekkora egyetértéssel jutottak el a tudományos igazsághoz. Ez arra utal, hogy a téves következtetések nem feltétlenül a hibás kutatási módszer vagy a rosszindulatú indíttatás eredményei.

A megismételhetőség terén pedig az egyes hibás eredmények sikeres megismétlése lelassítja a valódi eredmény felfedezését, ami alapján a reprodukálhatóság nem minden esetben jelent jó tudományos gyakorlatot. Ha pedig egyedüli kritériumként tekintenek rá, annak komoly negatív következményei lehetnek a kutatásokban.

Forrás: journals.plos.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

A 19. század óta csökken az átlagos testhőmérséklet

A Stanford Orvosi Egyetem új tanulmánya szerint a 19. század óta az Egyesült Államokban csökkent az emberek átlagos testhőmérséklete. Jelenleg…

2020-02-23

Megvan az első ciklikusan ismétlődő gyors rádióhullámú kitörés

Egy nagy méretű kanadai űrkutató csapat felfedezett egy 16 napos ciklusban ismétlődő gyors rádióhullámú kitörést. Ezek a rádióhullám kitörések rövid…

2020-02-23

Már a levegő páratartalmából is tudnak elektromos áramot generálni

A Massachusetts Egyetem új tanulmánya természetes fehérjék segítségével képes áramot gerjeszteni a levegőben lévő nedvességből. Kutatóik szerint a technológiának fontos…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom