Kategóriák Tech

Az eredmények megismételhetősége nem mindig jelenti azt, hogy valójában igazak

A reprodukálható tudományos eredmények nem mindig igazak és a valóban igazi eredmények nem mindig reprodukálhatóak. Legalábbis erre jutott a Idaho Egyetem kutatói által kifejlesztett matematikai modell.

A tudományos eredmények független reprodukciója megerősíti az eredmények valódiságába vetett hitet, viszont az új tanulmány szerint rengeteg olyan ismert tudományos kísérlet van, amit nem lehet következetesen megismételni.

Az elmúlt években több kutatás is megjelent, ami ennek a ‘replikációs krízisnek’ a megoldását célozzák. Azonban a kutatók szerint ezeket a potenciális megoldásokat túl gyorsan elfogadták attól függetlenül, hogy használatuknak az indoklása nem nyugszik szilárd alapokon.

A csapat szerint a tudomány alapvető működésének pontos elméleti megértésére van szükség mielőtt még valóban megoldást találnának a problémára. Éppen ezért készítettek egy saját matematikai modellt, ami ezt a rendszert hivatott leképezni.

A modell azon alapul, hogy adott egy olyan tudományos közösség, melynek tagjai egymással közreműködve igyekeznek felderíteni egy tudományos igazságot – a modellhez használt példában egy különleges sokszög alakját kellett megválaszolni.

A lemodellezett tudományos közösséget különböző típusú kutatók alkották, akik különböző módokon álltak hozzá a kérdés megválaszolásához. Miután ezzel megvoltak a tudósok arra voltak kíváncsiak, hogy a közösség összetételének, a sokszög összetettségének és az egyes kutatók eredményeinek megismételhetőségének milyen szerepe van abban, hogy mennyi idő alatt születik meg az együtt értés a sokszög valódi alakjáról.

A modellben az eredmények szerint az eredmények megismételhetősége nem mindig volt kapcsolatban az igazság megtalálásának esélyével és azzal sem, hogy a már megtalált igazságot később nem cserélik le egy tévesre. Mindez a kutatók szerint azt jelenti, hogy a reprodukálhatóság nem egyenértékű egy tudományos eredmény valódiságával.

A kutatási stratégiák összehasonlításában sebesség terén az innovatív kutatási taktikák használata került ki győztesen, amíg több különböző stratégia felhasználása védelmet nyújtott a hibás következtetések egy része ellen.

Az eredmények szerint mindezeken felül a közösség összetétele és a probléma összetettsége is komolyan meghatározta, hogy milyen gyorsan és mekkora egyetértéssel jutottak el a tudományos igazsághoz. Ez arra utal, hogy a téves következtetések nem feltétlenül a hibás kutatási módszer vagy a rosszindulatú indíttatás eredményei.

A megismételhetőség terén pedig az egyes hibás eredmények sikeres megismétlése lelassítja a valódi eredmény felfedezését, ami alapján a reprodukálhatóság nem minden esetben jelent jó tudományos gyakorlatot. Ha pedig egyedüli kritériumként tekintenek rá, annak komoly negatív következményei lehetnek a kutatásokban.

Forrás: journals.plos.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.