Az idegrendszer közvetlenül irányítja az őssejtek osztódását

A szomatikus őssejtek a test különböző részein lévő sérült sejtek regenerálásáért felelősek – mint például a bőr vagy a bélfalat alkotó sejtek. Most az Illinois idegkutatói rájöttek, hogy kiaknázatlan potenciál van ezekben az őssejtekben.

A kutatók szerint nagy jelentősége van annak, hogy kiderítsük mi is irányítja ezeknek az őssejteknek az osztódását a test különböző részein, mivel ennek a folyamatnak a felhasználásának több orvosi felhasználási területe is lehet, a rákos sejtek szaporodásának megállításától a sérült szövetek gyógyulásának félgyorsításáig. A most megjelenő kutatás az első, ami megmutatja, hogy az autonóm idegrendszer közvetlen módon irányítja az őssejtek osztódását.

Az autonóm idegrendszer a felelős minden akaratunkon kívül eső funkció elvégzéséért; mint a légzés, véráramlás, emésztés, stb. A rendszert kettő idegszövetek által alkotott hálózat képzi, melyek az agyból kiindulva az egész testet átszövik – elérve minden szervet. Az idegszövetek sejtjei úgynevezett neurotranszmittereket választanak ki, amivel közvetlen és közvetett hatást fejtenek ki az általuk célba vett sejtekre.

A neurotranszmitterek közvetlen hatásukat, úgy érik el, hogy a sejtek falához kapcsolódnak, az indirekt hatásukat pedig a sejtek környezetének változtatásával; például gyulladásos állapot kiváltása vagy a vérellátás módosítása.

A kutatók már korábban is sejtették, hogy az autonóm idegrendszernek szerepe lehet az őssejtek osztódásának szabályozásában, viszont az eddig kérdéses volt, hogy a kapcsolatuk közvetlen vagy közvetett. Amennyiben a kapcsolat közvetlen, annak hatalmas jelentősége lehet a gyógyszerek fejlesztésében.

A kutatók szerint például, amikor egy adott szervet akarnak regenerálni, akkor a neuronok stimulálása vagy elnyomása helyet elég lehet célzottan az őssejtek sokasodását kiváltó neurotranszmitterből a sérüléshez juttatni.

A kutatók a kapcsolat vizsgálatához egerek bélburkában lévő őssejtekre fókuszáltak. Az őssejtek vizsgálatával nem csak arra jöttek rá, hogy a sejtek rendelkeznek a neurotranszmitterek fogadására képes receptorokkal, hanem arra is, hogy a neurotranszmitterek képesek voltak változtatni a sejtek viselkedésén.

Hogy igazolják az őssejtek viselkedését tényleg meg tudja változtatni az autonóm idegrendszer, a kutatók laboratóriumi körülmények között növesztettek bélburok sejteket, amiket ezután nagy koncentrációjú noradrenalin és acetilkolin neurotranszmittereknek tettek ki. A noradrenalint a szervezet “küzdj vagy menekülj” helyzetben választja ki, amíg az acetilkolin nyugalmi és emésztési állapotban termeli.

Az eredmények szerint bármelyik neurotranszmitter jelenlétében visszaesett a sejtek osztódásának az üteme. A kutatók szerint logikus, hogy egy veszély helyzetben a szervezet nem fektet kiemelt hangsúlyt a sejtek gyógyulására, illetve az emésztési állapot sem a legjobb időpont erre, mivel az ételek lebomlásakor keletkező vegyületek károsan hathatnak a frissen létrejött sejtekre.

Amíg a mostani kutatás kiemelten a bélburok sejtjeivel foglalkozott, addig a csapat szerint az autonóm idegrendszernek a test más részein is valószínűleg szerepe van a sejtek osztódásának irányításában.

Az autonóm idegrendszer ezen felül nem önmagát irányítja, hanem valójában a központi idegrendszernek van alávetve. Mivel az új kutatás eredményei szerint az idegrendszernek fontos szerepe lehet a sejtek regenerálásában, így választ kaphatunk arra kérdésre is, hogy a súlyos depresszióval vagy poszttraumás stressz zavarral küzdő embereknél miért épülnek le bizonyos szervek. A kutatók szerint ez valószínűleg a stressz hatása lehet, ami miatt az autonóm idegrendszer csökkenti az őssejtek osztódásának ütemét.

Forrás: physiology.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

1 Hozzászólás

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.