Kategóriák Természet

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő határozza meg az alvásigényünket. A kutatók megtalálták azt a gént is, ami az agyi aktivitás és az alvás között teremt kapcsolatot ezzel választ adva az agy alvást szabályozó képességének egyes kérdéseire.

Az alvás szabályozásában két rendszer vesz rész. Az egyik és lényegesen jobban ismert a cirkadián ritmus, ami egy az agy által vezérelt 24 órás bioritmust teremt a szervezetben. A másik a homeosztatikus rendszer, ami a fáradtság érzetet okozza és az előzőhöz képest eddig viszonylag kevés derült ki a működéséről.

Most az új kutatás szerint a homeosztatikus rendszer működését nem csak az ébren töltött órák száma, hanem az agyi aktivitás intenzitása is komolyan befolyásolja. Ennyivel viszont még nem voltak elégedettek a kutatók, akik ezután zebrahalaknál vizsgálták tovább a rendszer működéséhez szükséges mechanizmusokat.

A zebrahalakat azért használják különböző kutatásokhoz, mivel közel átlátszó testük nagyban megkönnyíti a vizsgálatukat és különbözőségeik ellenére sok tekintetben hasonlóak az emberekhez – például ők is alszanak minden éjszaka.

A kutatók a halakat több különböző módszer segítségével ösztönözték az agyi aktivitásuk növelésére – például koffein használatával.

Az eredmények igazolták a feltevést, miszerint a megnövekedett agyi aktivitás valóban elálmosít és azt is kiderítették, hogy a hatás az agy egy bizonyos területéből ered – ami az embereknél hypothalamus-ban található, aminek alvásban betöltött szerepe már eddig is ismert volt. További érdekesség, hogy a mindennapi általános alváshoz képest, az intenzív aktivitás kipihenésénél az agy több galanin jelölő molekulát állított elő.

Hogy kiderítsék a hatás az alváshiánynál is jelen van-e, a kutatók hullámokkal egyfajta ‘taposómalomba’ tette a halakat, amelyek így nem tudtak aludni az éjszaka során. Mindez azt eredményezte, hogy az érintett halak a következő éjszaka hosszabb ideig aludtak és a várakozásoknak megfelelően az agyukban is megnőtt a galanin aktivitás.

Mindez arra utal, hogy a galanin nyomon követi a teljes agyi aktivitás, viszont ennek pontos módja még nem teljesen tisztázott és további kutatást igényel.

A szakértők szerint ez az eredmény többek között arra is magyarázatot ad, hogy például egy roham után az emberek miért érzik fáradtnak magukat, amíg olyan dolgokra is választ adhat, mint hogy egyes állatfajok hogyan képesek lecsökkenteni alvásigényüket párzási vagy táplálékszegény időszakban.

Ezen felül a kutatók szerint az alvásszabályozásban szerepet játszó új gén felfedezése több alvászavarral járó problémát is segíthet megmagyarázni, illetve ezeknek a problémáknak a kezelését is leegyszerűsítheti.

Forrás: cell.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Célegyenesben Kína a 2020-as károsanyag kibocsátási célkitűzéseiben

A University College London kutatónak közreműködésével készített felmérés szerint jelentős mértékben csökkent 2014 és 2017 között a kínai hőerőművek károsanyag…

2019-10-11

Trópusi erdőben találtak új antibiotikumot

A Rutgers Egyetem kutatói egy nemzetközi közreműködés keretében felfedeztek egy új antibiotikumot, amit a mexikói trópusi erdők talajában élő baktériumok…

2019-10-11

24,8 százalékos hatásfokot értek el az olcsó perovszkit alapú nap celláknál

A kínai Nanjing és a kanadai Toronto Egyetemek kutatócsapatának sikerült elkészítenie egy teljes perovszkit tandem nap cellát. Az új celláról…

2019-10-11

Az első exobolygó felfedezője szerint a benépesítésük lehetetlen feladat lenne

Michel Mayor, svájci Nóbel-díjas kutató szerint az emberek soha nem fogják benépesíteni a Naprendszeren kívül eső bolygókat, mivel ahhoz túl…

2019-10-11

Új szintre lépett a lítium-szén dioxid akkumulátorok fejlesztése

A lítium-szén dioxid akkumulátorokon alapuló energiatározó rendszerek azért vívtak ki elismerést maguknak az elmúlt években, mivel elméletileg akár hétszer magasabb…

2019-10-03

2000 atom volt egyszerre két helyen az új kvantum rekordnál

A Bécs és a Basel Egyetemek közreműködésében eddig nem látott méretekben tesztelték a kvantum szuperpozíció elméletét. A kísérletben összesen több…

2019-09-26

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom