Kategóriák Természet

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő határozza meg az alvásigényünket. A kutatók megtalálták azt a gént is, ami az agyi aktivitás és az alvás között teremt kapcsolatot ezzel választ adva az agy alvást szabályozó képességének egyes kérdéseire.

Az alvás szabályozásában két rendszer vesz rész. Az egyik és lényegesen jobban ismert a cirkadián ritmus, ami egy az agy által vezérelt 24 órás bioritmust teremt a szervezetben. A másik a homeosztatikus rendszer, ami a fáradtság érzetet okozza és az előzőhöz képest eddig viszonylag kevés derült ki a működéséről.

Most az új kutatás szerint a homeosztatikus rendszer működését nem csak az ébren töltött órák száma, hanem az agyi aktivitás intenzitása is komolyan befolyásolja. Ennyivel viszont még nem voltak elégedettek a kutatók, akik ezután zebrahalaknál vizsgálták tovább a rendszer működéséhez szükséges mechanizmusokat.

A zebrahalakat azért használják különböző kutatásokhoz, mivel közel átlátszó testük nagyban megkönnyíti a vizsgálatukat és különbözőségeik ellenére sok tekintetben hasonlóak az emberekhez – például ők is alszanak minden éjszaka.

A kutatók a halakat több különböző módszer segítségével ösztönözték az agyi aktivitásuk növelésére – például koffein használatával.

Az eredmények igazolták a feltevést, miszerint a megnövekedett agyi aktivitás valóban elálmosít és azt is kiderítették, hogy a hatás az agy egy bizonyos területéből ered – ami az embereknél hypothalamus-ban található, aminek alvásban betöltött szerepe már eddig is ismert volt. További érdekesség, hogy a mindennapi általános alváshoz képest, az intenzív aktivitás kipihenésénél az agy több galanin jelölő molekulát állított elő.

Hogy kiderítsék a hatás az alváshiánynál is jelen van-e, a kutatók hullámokkal egyfajta ‘taposómalomba’ tette a halakat, amelyek így nem tudtak aludni az éjszaka során. Mindez azt eredményezte, hogy az érintett halak a következő éjszaka hosszabb ideig aludtak és a várakozásoknak megfelelően az agyukban is megnőtt a galanin aktivitás.

Mindez arra utal, hogy a galanin nyomon követi a teljes agyi aktivitás, viszont ennek pontos módja még nem teljesen tisztázott és további kutatást igényel.

A szakértők szerint ez az eredmény többek között arra is magyarázatot ad, hogy például egy roham után az emberek miért érzik fáradtnak magukat, amíg olyan dolgokra is választ adhat, mint hogy egyes állatfajok hogyan képesek lecsökkenteni alvásigényüket párzási vagy táplálékszegény időszakban.

Ezen felül a kutatók szerint az alvásszabályozásban szerepet játszó új gén felfedezése több alvászavarral járó problémát is segíthet megmagyarázni, illetve ezeknek a problémáknak a kezelését is leegyszerűsítheti.

Forrás: cell.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hatalmas lehetőség van a városi növénytermesztésben

A nagyvárosok kertjeinek és zöldterületeinek 10 százalékán elég zöldséget és gyümölcsöt lehetne termeszteni, hogy a lakosság 15 százalékának fedezzék a…

2020-04-02

Mikroorganizmusok segíthetnek a rák kimutatásában

Hagyományosan a rákot az emberi genom betegségének tekintik, amelynél a gének mutációja miatt a sejtek nem halnak meg, hanem megállíthatatlan…

2020-04-02

A felmelegedés miatt a sarkok felé mozdulnak a tengeri élőlények

Az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva a világ óceánjai átlagosan 1 C°-al melegebbek. Új kutatások szerint ezek a változások jelentős…

2020-04-02

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom