Az ősi gazdák alapjaiban megváltoztathatták a földi éghajlatot

Évezredekkel ezelőtt az első gazdák már több területet megtisztítottak, hogy búzát, gabonát és más terményeket termesszenek. Földterületeket árasztottak el vízzel, hogy alkalmassá tegyék őket a rizs termesztésére, illetve az állattenyésztésbe is elkezdtek belekóstolni, és a tudtukon kívül ezekkel a viselkedésekkel alapjaiban változtatták meg a földi éghajlatot.

Egy új kutatás bizonyítékokat talált arra, hogy már az ősi gazdák tevékenysége üvegházhatást okozó szén-dioxid és metán gázok nagyobb mértékű felszabadításához vezetett – és ez a trend a mai napig fennmaradt, amíg a Föld geológiai történelmében ilyen nem volt.

A tanulmány arra is rávilágít, hogy az emberi aktivitás nélkül az ipari forradalom korára, a Föld egy újabb jégkorszakba érne.

“Ezen korai mezőgazdaság nélkül a Föld éghajlata lényegesen hidegebb lenne a mainál,” mondta Stephen Vavrus, a tanulmány vezető szerzője Wisconsin Egyetem Madison Klímakutató Központjától. “A gazdálkodás ősi gyökerei már elég szén-dioxidot és metánt termeltek ahhoz, hogy a környezetre is hatással legyenek.”

Az eredmények egy kifinomult klíma modellen alapulnak, amivel a jelenlegi földtörténeti korszakot – a holocént – egy 800000 évvel ezelőtti hasonló időszakhoz igyekeztek összehasonlítani. A felfedezések szerint a korábbi időszak – MIS19 – 1,3 C°-al hidegebb volt mint a holocén hasonló időszaka – ami az 1850-es évekre esett. Ez a különbség még szembetűnőbb volt a sarkköröknél ahol a 5-6 C°-os eltérést láttak.

A jégmintákból felállított modellek szerint az MIS19 és a holocén is hasonló szén-dioxid és metán koncentrációkkal indult, amit a gázok folyamatos csökkenése követett. Azonban a holocén időszakban, 5000 évvel ezelőtt, változás következett be és a gázok mennyisége növekedésnek indult. A kutatók csak 1850-ig nézték a modellt, mivel azután az emberi tevékenységnek köszönhetően lényegesen nagyobb mennyiségű üvegházhatást okozó gáz szabadult fel, ami eltorzította volna az eredményeket.

A Föld 4,5 milliárd éves történelmében az időjárást főleg a Milanković ciklusoknak nevezett természetes folyamatok okozták, melyek a Föld Nap körüli pályájának változását írják le.

A csillagászok pontosan ki tudják számolni ezeket a ciklusokat, melyeket a geológiai és paleo-ökológiai mintákon is meg lehet figyelni. A ciklus beleszól abba, hogy a napsugarak hogyan oszlanak el a Föld felszínén, aminek változásával hidegebb időszakok, esetenként jégkorszakok jöhetnek létre, melyeket melegebb interglaciális időszakok kötnek össze. A legutóbbi időszak 12000 évvel ezelőtt ért véget, amit a ma is tartó holocén interglaciális időszak követett. A MIS19 időszakot azért övezi nagy érdeklődés mivel a Milanković ciklusok tekintetében nagyon hasonlít a holocénre.

Az eddig vizsgált összes interglaciális időszak – köztük a MIS19-el – mind magas légkör szén-dioxid és metán szinttel indult, ami az elkövetkező évezredek során folyamatosan csökkent ezzel egyre hidegebbé téve a globális éghajlatot.

William Ruddiman, a Virginia Egyetem klímakutatója, már 15 éve felfigyelt egy furcsaságra, amikor több 10000 évre visszanyúló jégminták metán és szén-dioxid tartalmát vizsgált.

“Észrevettem, hogy a metán koncentráció 10000 évvel ezelőtt csökkenni kezdet, majd 5000 évvel ezelőtt ez megfordult és azt is megfigyeltem a szén-dioxid ugyancsak 10000 évvel ezelőtt csökkenni kezdett ami 7000 évvel ezelőtt fordult meg,” mondta Ruddiman. “Ez figyelmeztetett rá, hogy valami furcsaság van ebben az interglaciális időszakban … az egyetlen magyarázat, amire eljutottam az a korai mezőgazdaság, ami üvegházhatást okozó gázokat juttatott a légkörbe és ebben az időben indult el.”

Ezt az elméletet egyre több újonnan megjelenő tanulmány támogatja és például olyan eseményeket mutatnak be, mint a széleskörű európai fakitermelés 6000 évvel ezelőtt a hatalmas mezőgazdasági közösségek megjelenése Kínában 7000 évvel ezelőtt, illetve a rizstermesztés terjedése Ázsia más területein.

A kutatók ezen felül az elmélet bizonyításán is dolgoznak, amihez a jelenlegi legprecízebb klímamodelleket használták fel, hogy meghatározzák mi történt volna a holocén időszakban, hogyha az emberek nem kezdenek mezőgazdasági tevékenységbe.

Például a modellek szerint a MIS19 végét a sarkkörök jelentős lehűlése jelezte, ami a tengeri jégtakaró bővülésével és az egész évben hóval borított területek folyamatos növekedésével járt együtt. A modellek szerint ez a Kanadai szigetvilágban kezdődött, ahol a korábbi évekhez képest a nyári átlaghőmérséklet 2 C°-al csökkent. Ez az eredmény a geológiai mintákkal is egybevág a csapat szerint.

Ezzel szemben ma azt látjuk, hogy a sarkokon folyamatosan egyre melegebb lesz. Viszont mielőtt még az ősi gazdákat tennénk felelőssé a globális lehűlés megfékezéséért, addig a kutatók figyelmeztetnek, hogy ezek az alapvető változások a bolygón éghajlati ciklusaiban már ismeretlen területet jelentenek, ami eddig példa nélküli.

Valójában nem tudjuk mire számíthatunk, de az elképzelések szerint az emberiség kimozdíthatta a földi éghajlat ciklust, ami így egy folyamatosan egyre melegebbé váló interglaciális időszakká válhat.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.