Bebizonyították, hogy nincsenek általános fiziológiai jelei az érzelmeknek

Az emberek érzelmei nem mindig ugyanolyanok és egyénenként is hatalmas különbségek lehetnek, például abban, hogy valaki hogyan éli meg mondjuk a dühöt. Ezen felül a Northeastern Egyetem új tanulmánya szerint a különböző érzelmek hatására a testben lejátszódó fizikai változásokban is jelentős különbségek lehetnek – szemben a már több száz éve fennálló hagyományos bölcsességgel.

A pszichológusok már hosszú ideje azt veszik alapul, hogy a különböző érzelmi kategóriák – düh, szomorúság, félelem, undor, boldogság, meglepetés – mind saját fiziológiai “ujjlenyomattal” rendelkeznek. Például az egyik ilyen, hogy a düh vagy a félelem hatására megnő a vérnyomás vagy a pulzus. Azonban az új tanulmány szerint ez a feltételezés látszólag nem igaz.

A kutatók összesen 200, a témakörben megjelenő tanulmány eredményeit vizsgálták újra – összesen 8400 ember adatai. Az eredményeik szerint a variáció általános az érzelmekre adott fizikai válaszok esetében.

“Meggyőzően megmutattuk több száz tanulmányon keresztül, hogy ez a józan észen alapuló hit – hogy minden érzelemnek saját testi ujjlenyomata van -valójában téves,” mondta Lisa Feldman Barrett, az új tanulmány szerzője.

Például a kutatók szerint a pulzushoz, a légzéshez és a vérnyomáshoz testi válaszreakciók lényegesen fluktuálnak a különböző érzelmi kategóriáknál. Az új tanulmány szerint nincsen egy olyan fiziológiai ujjlenyomat, ami mérvadó lenne az adott érzelemnél, hanem több eltérő válaszreakció is lehetséges.

A kutatók egy korább munkájukban azt már sikeresen igazolták, hogy kevés tudományos bizonyíték szól amellett, hogy egy adott érzelem egy adott arckifejezéssel párosulna.

“Kiderült, hogy a dühös emberek 20%-a ráncolja csupán a homlokát,” mondta Barrett. “Rengeteg különböző arcmozdulatot tesznek amíg mérgesek és időnként akkor is ráncolják a homlokukat, amikor nem is dühösek. A norma itt is a variáció.”

A kutatók szerint ennek a felfedezésnek nagy jelentősége lehet azoknak a technológiai cégek számára, akik olyan berendezéseket vagy appokat fejlesztenek, melyek szerves részét képezi a felhasználók érzelmeinek felismerése.

“Ezek a cégek általában azt feltételezik, hogy a perifériás fiziológiai mérések által alkotott mintákkal meg lehet állapítani, hogy egy ember, hogyan érez,” mondta Karen S. Quigley, az egyetem pszichológia docense. “Ez a munka megmutatja, hogy ez nem ilyen egyszerű.”

A kutatók szerint így ezeknek a mesterséges intelligenciákat fejlesztő cégeknek nem arra kellene fókuszálni, hogy egy olyan algoritmust hozzanak létre, amivel a világon bárkinek ki tudják ismerni az érzelmeit, hanem egy olyat, ami gyorsan képes megtanulni milyen jelekkel állapíthatja meg a használóinak érzelmeit.

A kérdés, hogy az érzelmeinknek vannak e egyértelmű testi megnyilvánulásai már Darwin korában is foglalkoztatta a kutatókat, azonban azóta ez a legszéleskörűbb kutatás, ami a kérdés megválaszolásával foglalkozna és az eredmények alapján valószínűleg sok más tudományos eredményt is újra kell majd vizsgálni.

Forrás: psycnet.apa.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.