Az utolsó pinta szigeti teknős még halála után is új dolgokat árul el az öregedésről
dec14

Az utolsó pinta szigeti teknős még halála után is új dolgokat árul el az öregedésről

A Magányos George, az utolsó pinta szigeti teknős, 2012-es halálával fajtája kihalt, de a tőle és más galápagosi óriásteknősöktől vett minták genetikai vizsgálata új dolgokat árulhat el a hosszú élet titkáról. A Yale és a Oviedo Egyetemek és Galápagos Nemzeti Park kutatói felfedezték, hogy a teknősök olyan gén variánsokkal rendelkeznek, melyeknek a DNS javításában, a rák elnyomásában, illetve az immunrendszerben van szerepük és melyek...

elolvasom
A drakula hangyáké a leggyorsabban mozgó testrész
dec13

A drakula hangyáké a leggyorsabban mozgó testrész

Felejtsük el a sáskarákokat; egy új tanulmány szerint a drakula hangyák (Mystrium camillae) csáprágója akár 90 méter per másodperces sebességgel is képes összecsapni – ami így az eddigi leggyorsabb dokumentált állati mozdulat. A kutatók szerint a hangyák lehengerlő gyorsaságának a védekező és a támadó viselkedésükben is fontos jelentősége lehet és a faj különlegesen erős csáprágója azért is egyedi mivel a más hangyákra jellemző...

elolvasom
Mégsem melegszenek olyan gyorsan az óceánok, mint egy frissen megjelent tanulmány állította
dec02

Mégsem melegszenek olyan gyorsan az óceánok, mint egy frissen megjelent tanulmány állította

November elsején világszerte több hírportál is beszámolt egy nagy tudományos tanulmány megjelenéséről, ami arra figyelmeztetett minket, hogy az óceánok az eddig gondoltaknál lényegesen gyorsabban melegednek. A kutatásban a világ legelismertebb klímakutatói közül is többen részt vettek és a vizsgálatukhoz a legmodernebb modellező rendszereket használták fel. A tanulmány ezen felül egy igen neves tudományos magazinban jelent meg....

elolvasom
A hosszúszárnyú bálnák néhány évente lecserélik régi dalukat
nov29

A hosszúszárnyú bálnák néhány évente lecserélik régi dalukat

A Queensland és a St. Andrews Egyetemek kutatócsapata felfedezte, hogy a hosszúszárnyú bálnák néhány évente elhagyják közösségi dalaikat és egy újat kezdenek használni. Tanulmányukban a kutatók leírják, hogy milyen felfedezéseket tettek a hosszúszárnyú bálnák dalainak több éves vizsgálata során. Néhány bálnafaj énekel – és közülük talán a hosszúszárnyú bálnák a legismertebbek. Érdekes módon a hím hosszúszárnyú bálnák dala szinte...

elolvasom
Ősi vírusoknak köszönhetők a kannabisz pszichoaktív hatóanyagai
nov27

Ősi vírusoknak köszönhetők a kannabisz pszichoaktív hatóanyagai

Új dolgokat árul el a kannabiszról a növény első kromoszóma feltérképezése. A Toronto Egyetem kutatói által vezetett vizsgálat szerint a kannabisz bioaktív összetevői – THC és CBD – akkor alakultak ki, amikor a növény ősének genomját vírusok fertőzték meg. Ez csupán az egyik felfedezés, amit feltárt a növény kromoszómájának teljes feltérképezése. Egy másik fontos felfedezés, hogy a gének vizsgálata során megtalálták azokat...

elolvasom
Nagy-Britannia méretű termesz vár komplexumot fedeztek fel Brazíliában
nov22

Nagy-Britannia méretű termesz vár komplexumot fedeztek fel Brazíliában

A kutatók Brazíliában felfedeztek egy megközelítőleg 4000 éves szabályos közökkel elhelyezett termesz vár komplexumot, melyek együtt egy Nagy-Britannia méretű területet fednek le. A várak, melyek a műhold-felvételeken is jól látszódnak, valójában nem fészkek, hanem a rovarok járataiból fokozatosan felszínre hozott föld. A termeszek több ezer évnyi munkájának a gyümölcse egy becslések szerint 200 millió különálló tölcsér alakú várból...

elolvasom
Kiderült melyik fél kezdeményezte a hangyák és a növények kapcsolatát
nov13

Kiderült melyik fél kezdeményezte a hangyák és a növények kapcsolatát

A növények rengeteg különböző tulajdonságukkal igyekeznek magukhoz csábítani a hangyákat – édes nektárral, menedékül szolgáló tüskékkel. Ezért cserében a hangyák szállítják a növények magjait és bizonyos esetekben más rovaroktól is megvédik őket. Most egy új kutatás 1700 hangya és 10000 növényfaj genetikai történelmét vizsgálta meg. Az eredmények hosszú idejű koevolúcióról számolnak be, ami valószínűleg az élelem után kutató...

elolvasom
Rengeteg állatfaj került a kihalás szélére, ahogy elfogynak Haiti utolsó erdőségei is
nov03

Rengeteg állatfaj került a kihalás szélére, ahogy elfogynak Haiti utolsó erdőségei is

Haitin egyre több hüllő, kétéltű és más gerinces faj hal ki, mert mára az ország természetes erdőinek több mint 99 százalékát kivágták. Az Oregon Állami Egyetem kutatóinak felmérése szerint Haiti 50 legmagasabb hegye közül 42 teljesen elvesztette eredeti erdőtakaróját és további vizsgálatok szerint a fák mellet a helyi őshonos fajok is fokozatosan eltűnnek – ezzel tovább demonstrálva az emberi tevékenység, hogyan jelent globális...

elolvasom