VR szimuláció készült egy szupermasszív feketelyukról
nov20

VR szimuláció készült egy szupermasszív feketelyukról

A galaxisunk közepében lévő a Sagittarius A* rádióforráshoz közeli nagyon nagy tömegű (szupermasszív) feketelyukról készült most először virtuális realisztikus vizualizáció. A Radboud és a Goethe Egyetemek a Sagittarius A*-ról készült legújabb asztrofizikai modellek alapján készíttet egy képsorozatot, amit azután egy 360°-os virtuális valóság szimulációba helyeztek el. A kutatók szerint a szimuláció segíthet a fekete lyukak...

elolvasom
Egy “sötét anyag hurrikán” lehetőséget adhat az axionok kimutatására
nov15

Egy “sötét anyag hurrikán” lehetőséget adhat az axionok kimutatására

A Universidad de Zaragoza, a King’s College London és az Egyesült Királyság Csillagászati Intézetének kutatócsapata rájött, hogy a Naprendszeren áthaladó “sötét anyag hurrikán” az átlagnál sokkal magasabb esélyt ad arra, hogy kimutassák az axionokat. Tanulmányukban a csapat leírta, hogy mire jöttek rá, és hogy miért gondolják úgy, hogy a megfigyeléseik segíthetnek jobban megérteni a sötét anyagot. Amíg elég sok jel...

elolvasom
A csillagászok elvetik a Harvard ‘idegen űrszonda’ elméletét
nov10

A csillagászok elvetik a Harvard ‘idegen űrszonda’ elméletét

Korábban hatalmas port kavart a Harvard Egyetem egyik új tanulmánya, amely szerint a szivar alakú Oumuamua egy egzotikus forgatókönyv szerint akár egy idegenek civilizáció által küldött szonda lehet. Az Oumuamua az első csillagközi tárgy, ami a Naprendszerbe lépett, és a Naphoz közel elhaladva a vártnál nagyobb ütembe gyorsult, ezzel felvetve az elképzelést, hogy a tárgy mesterséges eredetű és vitorláival a napszél erejét veszi...

elolvasom
Mégis lehet elég oxigén a Marson az élet fennmaradásához
okt24

Mégis lehet elég oxigén a Marson az élet fennmaradásához

Mégiscsak kedvezőbb lehet a Mars az oxigént lélegző élőlényeknek mint azt korábban gondolták. Egy új tanulmány szerint a bolygó felszínéhez közel lévő sós vizek tartalmazhatnak annyi oxigént, ami elég lehet az oxigént lélegző mikroorganizmusok és akár még összetettebb élőlények – mint például szivacsok – túléléséhez is. Senki sem gondolná, hogy a mai Mars a maga oxigénben igen szegény légkörével aerob életformáknak adhat...

elolvasom
Most először hoztak létre Bose–Einstein-kondenzációt az űrben
okt21

Most először hoztak létre Bose–Einstein-kondenzációt az űrben

Egy nemzetközi csapatnak most először sikerült az űrben Bose–Einstein-kondenzációt (BEK) előállítaniuk. Tanulmányukban a kutatók leírták, hogyan készítették el a rakéta által az űrbe juttatott kísérleti berendezést és hogy azon milyen kísérleteket végeztek szabadesés közben. A Bose–Einstein-kondenzáció az anyagnak egy olyan állapota, ami akkor jön létre, amikor a nagyon alacsony sűrűségű gázatomokat közel abszolút nulla fokra hűtik és...

elolvasom
Egy növényi hormon teheti lehetségessé a növénytermesztést az űrben
okt18

Egy növényi hormon teheti lehetségessé a növénytermesztést az űrben

Hiányos tápanyagellátás és csekély gravitáció mellett elképzelhetetlennek tűnik, hogy a holdon vagy más bolygókon valaha is növényeket termeszthessünk. Ám mint a Zürichi Egyetem növénybiológusai rámutattak, a sztrigolakton nevű növényi hormon mégis lehetővé teheti. A hormon a gyökérzet és a gombák szimbiózisát segíti elő, így fokozva a növény növekedését – akár még az űrben található, kedvezőtlen körülmények között is. A növények és...

elolvasom
A Hubble után még egy NASA űrteleszkóp lekapcsolt
okt16

A Hubble után még egy NASA űrteleszkóp lekapcsolt

Egy másik NASA űrteleszkópot is lekapcsoltak és felfüggesztették a vele végzett tudományos megfigyeléseket. Kevesebb mint egy hete, hogy kispadra került a Hubble Űrteleszkóp, most a Chandra Röntgen Obszervatórium is ugyanannak a meghibásodásnak esett áldozatul. A NASA közleménye szerint a műhold még múlt hét szerdán (a Hubble az ezt megelőző hét péntekén) lépett be az úgynevezett biztonságos üzemmódba – szintén egy giroszkóp...

elolvasom
Közreadták Hawking utolsó tudományos tanulmányát
okt16

Közreadták Hawking utolsó tudományos tanulmányát

Napvilágra került Stephen Hawking utolsó tudományos tanulmánya, mely a fizikus 56-éves pályafutásának egyik központi témájával foglalkozik. A tudós mindössze napokkal márciusban bekövetkezett halála előtt fejezte be. A munka középpontjában az ún. információs paradoxon áll, vagyis az a kérdés, hogy vajon a fekete lyukakban megőrződik-e bármiféle információ a beléjük hulló anyagról. Egyes tudósok szerint minden ilyen információ...

elolvasom