Kategóriák Történelem

Egy 20 millió éves koponya meglepően összetett agynak adhatott otthont

Már hosszú ideje létezik az az elmélet, miszerint az emberszabású főemlősök agyának mérete fokozatosan, hosszú idő leforgása alatt érte el mai méretét. Az eddigi egyik legöregebb és legépebben fennmaradt, Dél-Amerikában talált főemlőskoponyán végzett új vizsgálatok szerint a helyzet ennél jóval összetettebb lehet.

Az Amerikai Természettudományi Múzeum, a Kínai Tudományos Akadémia és a Kaliforniai Egyetem közös kutatása szerint az agy mérete ismételten és független ciklusokban többször is robbanásszerű növekedésnek indult az emberszabásúak története során, és egyes korábban élt fajok agya lényegesen komplexebb lehetett, mint eddig gondoltuk.

Noha az ember egyik fő sajátossága a kivételesen nagyméretű agy, e kulcsfontosságú tulajdonságnak a kialakulásáról viszonylag keveset tudunk. Ez főleg annak köszönhető, hogy a korai emberszabásúakból csak kevés maradvány maradt fenn és ezek közül még kevesebb volt ép koponya.

A mostani együttműködés keretében egy, az Andok chilei területén feltárt, megközelítőleg 20 millió éves emberszabású (Chilecebus carrascoensis) koponyamaradványt vizsgáltak. Míg a területen az elmúlt harminc évben több fontos maradványt is találtak, a most vizsgált koponya korát és épségét tekintve is egyedülálló, és a szakértők elmondása alapján minden vizsgálattal új és meglepő információkat tár fel.

A kutatók már korábban meghatározták, hogy a Chilecebus agymérete milyen arányban állt testének méretével. Ezzel megkapták az úgynevezett enkefalizációs hányadost (EQ), ami jellemzően magas a főemlősök – különösen az emberek és legközelebbi rokonaink – esetében. Az új kutatás ezeket az eredményeket más emberszabásúakról korábban gyűjtött adatokkal vetette össze.

Ezzel a kutatók egy új értéket képeztek – az úgynevezett filogenetikai enkefalizációs hányadost (PEQ) -, ami figyelembe veszi a fajok közötti rokonságot is. Ezzel a Chilecebus 0,79-es eredményt tudott felmutatni, ami alacsonyabb a ma élő majmok 0,86 és 3,39 közé eső értékeinél is, és számottevően alacsonyabb, mint az ember 13,46-os értéke. Az összehasonlítások révén továbbá az is megerősítést nyert, hogy az idő előrehaladtával több, egymástól független esetben is ismételten megnagyobbodott egyes főemlős fajok agya, míg ezt időszakos méretbeli visszaesések kísérték.

A Chilecebus koponya CT felvételekkel történő vizsgálata és az agy rekonstruálása szintén érdekes eredményeket hozott. A mai főemlősöknél általában a szaglásért felelős agyi területek kárára nagyobbodott meg a vizuális képek feldolgozásáért felelős agyi terület, valószínű evolúciós előnyre utalva. Azonban a Chilecebus esetében a kisebb szaglásért felelős területtel nem párosult megnövekedett látásért felelős rendszer. Ez arra utal, hogy a két rendszer alakulása között talán mégsem olyan szoros az evolúciós kapcsolat, mint azt korábban gondolták.

Mindezeken kívül a látóidegek például arra utalnak, hogy a Chilecebus nappali életmódot folytatott, az agy barázdáltsága pedig, noha a mai főemlősöknél lényegesen egyszerűbb mintázatokat alkot, korát tekintve meglepően összetett.

Forrás: advances.sciencemag.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

A majmok gondolkodása rugalmasabb lehet mint az embereké

A Georgia Állami Egyetem új kutatása szerint, amikor arról van szó, hogy új hatékonyabb megoldásokat keresünk egy probléma megoldására, akkor…

2019-11-16

Sikeres volt az első szupravezető szélturbina tesztje

Sikerrel zárult az első szupravezető rotorral ellátott szélturbina tesztje. A 3,6 megawattos előállítására képes turbinát az EcoSwing tervezte és gyártotta…

2019-11-16

Megfejtették a fotoszintézist irányító fehérje szerkezetének titkát

A kutatóknak sikerült megfejteniük a fotoszintézisben kulcsfontosságú szerepet betöltő egyik vegyület felépítését. Szakértők szerint ezzel megnyílhat a lehetőség a folyamat…

2019-11-16

Már ereket is sikerült nyomtatni a mesterséges bőrbe

A Rensselaer Politechnikai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy módszert, amivel lehetségessé válik a teljesen élő bőr 3D nyomtatása véredényekkel kiegészítve. A…

2019-11-08

A kávé a felére csökkentheti a májrák kialakulásának kockázatát

A Queen's University tudósai felfedezték, hogy a kávét fogyasztók körében lényegesen alacsonyabb a májrák leggyakoribb fajtájában (HCC) szenvedők száma. A…

2019-11-08

Mágneses mezővel szétválasztható ragasztót fejlesztettek ki

A Sussex Egyetem kutatói kifejlesztettek egy ragasztót, aminek ragadását a mágneses mező segítségével meg lehet szüntetni. A csapat szerint így…

2019-11-07

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom