Egy eddig ismeretlen emberi agysejt típust fedeztek fel

Az emberi agykutatás egyik legizgatóbb kérdése, és egyben az egyik legnehezebb is; hogy mi különbözteti meg az emberi agyat a többi állat agyától?

“Valójában nem értjük, hogy mi teszi különlegessé az emberi agyat,” az Allen Agykutató Intézet kutatója. “A különbségek vizsgálatának egy jó kiindulópontja sejti és áramköri szinteken van, és mára már új eszközök állnak a rendelkezésünkre mindehhez.”

A legújabb kutatásukban az intézet és a Szegedi Tudományegyetem együttműködése során egy új emberi agysejt típust fedeztek fel amit eddig még soha nem láttak sem kísérleti egereknél sem pedig semmilyen más vizsgált állatnál.

Tamás Gábor és a Szegedi Tudományegyetem doktori hallgatója, Boldog Eszter az új sejteket “csipkebogyó neuronoknak” nevezte el, mivel a sűrű agysejt halmaznak az álterméshez hasonló alakja van. Az új neuron típus a gátló neuronok csoportjába tartozik, melyeknek a többi neuron aktivitásának megfékezésében van szerepük.

A kutatásból az is kiderült, hogy ez az agysejt egyedien csak az emberekben található meg, azonban a felfedezés, hogy más emlősökben – például a rágcsálóknál – sincs jelen egy érdekes tény, mivel eddig csak nagyon kevés olyan specializált neuronokat találtak, amelyek csak az emberekre vagy más főemlősökre lettek volna jellemzőek.

A kutatóknak a sejtek pontos szerepét még nem sikerült megállapítaniuk, viszont az elmondásuk szerint a létezésüknek fontos szerepe lehet a különböző agyi betegségek állatokon történő vizsgálatánál – mivel azok nem rendelkeznek ilyen sejtekkel, így az eredmények sem teljesen megbízhatóak.

A kutatók épp ezért a vizsgálatuk következő lépéseként valamilyen neuropszichiátriai rendellenességben szenvedett elhunyt emberek agyában szeretnék megvizsgálni a csipkebogyó neuronok állapotát.

A sejteket a kutatók az emberi agykéreg legfelső részének vizsgálata közben fedezték fel – ez a terület felelős az emberi öntudatért és még sok más ismert egyedi funkciója van. Ez a terület az embereknél a testünkhöz viszonyítva lényegesen nagyobb mint más állatoknál.

“Ez az agyunk legösszetettebb része, és általánosan elfogadott, hogy a természet legösszetettebb struktúrája,” mondta Lein.

A magyar kutatólaborban a tudósok hagyományos módszerekkel vizsgálták a sejtek alakját és különböző elektromos tulajdonságait, amíg az Allen Intézetnél általánosan arra keresik a választ, hogy milyen gének okozzák az emberi agysejtek egyediségét más állatokhoz viszonyítva. A két csapat együttműködése már több éve zajlik, amióta egy találkozón megállapították, hogy valójába mindketten ugyanazt a sejtet vizsgálják csak eltérő módszerekkel.

A kutatás eredményei szerint a csipkebogyó sejtek olyan géneket aktiválnak, melyeket nem láttak az egerek agysejtjeiben, amíg a sejtekkel kapcsolatban azt is megállapították, hogy azok az úgynevezett piramis neuronokkal alkotnak szinapszisokat az agykéregben.

A csipkebogyó sejteket az teszi igazán különlegessé, hogy csupán egy másik sejttípussal képesek kapcsolatot létesíteni, ami a kutatók szerint arra utal, hogy nagyon specializált módon irányítják az információ folyását.

A kutatás következő lépésében azt igyekeznek majd kideríteni, hogy az új sejtek más agyi területeken is jelen vannak-e és továbbá azt is, hogy a különböző agyi rendellenességeknél van-e szerepük. Amíg az eddig nem teljesen bizonyos, hogy a csipkebogyó sejtek egyedül csak az emberek agyában vannak, addig a tény, hogy a rágcsálók agyában nincsenek jelen, tovább ingatja azt az elképzelést, hogy a kísérleti egerek tökéletes lehetőséget adnak az emberi betegségek vizsgálatára – kiemelten az idegrendszeri problémákra.

Amíg több szervünk működését ésszerűen lehet más élőlényeken vizsgálni, addig az agyunk több mint egy “felnagyított egér agy.’

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.