Egy mesterséges enzim eltörölheti a nikotinfüggőséget

A Scripps Kutatóintézet kutatói létrehoztak egy enzimet, ami segíthet leszokni a dohányzásról. A mesterségesen létrehozott enzim még azelőtt képes lebontani a nikotint, hogy az eljutna az agyba. A csapat nikotinfüggő egereken demonstrálta az enzim működését, melyek a kezelést követően gyorsan elvesztették motivációjukat a nikotinfogyasztásra, és később a számukra könnyen elérhető nikotinnal sem foglalkoztak.

Ez a felfedezés azért fontos, mivel a módszer használatával úgy szoktatható valaki le a dohányzásról, hogy az ne járjon együtt elvonási tünetekkel vagy a nikotin iránti vággyal. Ezen felül mivel az enzim nem az agyban, csak a véráramban fejti ki hatását, valószínűleg csak igen minimális mellékhatásokkal rendelkezik.

A dohányzók a nikotinfüggőség miatt folytatják a dohányzást az egészségükre gyakorolt negatív hatások ellenére. Az adatok szerint a cigarettát kipróbáló emberek 60 százaléka válik napi dohányossá és a napi dohányosok 75 százaléka tér vissza a dohányzáshoz leszokást követően.

A nikotinfüggőség csökkentésében már hosszú ideje bizalomgerjesztő stratégiának tartják a nikotin agyba jutásának megakadályozását. Azonban a korábbi próbálkozások nem érték el elég a vérben lévő nikotinszint elégséges mértékű csökkenést  ahhoz, hogy hatásosak legyenek.

A most vizsgált enzim – NicA2-J1 –  a Pseudomonas putida baktérium által létrehozott egyik enzim mesterséges változata. A módosítás azt a célt szolgálta, hogy az enzim a lehető legtovább fennmaradjon a vérben és a működésének hatásfokát is javítja. A kutatók már korábban megmutatták, hogy a NicA2-J1 természetes formája rágcsálóknál képes csökkenteni a vérben lévő nikotinszintet.

Az új kutatáshoz kifinomultabb állati modellt használtak, amely sokkal jobban utánozza a dohányzó emberek nikotinfüggőségét.

A kísérlet során a patkányok 12 napon keresztül napi 21 órát töltöttek egy olyan kamrában, amelyben egy kar lenyomásával intravénásan nikotint kaptak. Ez megtanította az állatokat, hogy maguknak adják be a nikotint és kialakította a függőségüket is. A 12 napos időszakot követően a patkányok számára csak minden 48 napban tették elérhetővé a nikotint, ami miatt elvonási tünetek alakultak ki náluk és túlzott mértékben fogyasztottak nikotint, amikor lehetőségük adódott rá.

Azok az állatok, amik a legnagyobb koncentrációban kaptak az enzimből, továbbra is nikotint adtak be maguknak, amikor lehetőségük volt rá, viszont a vérükben az enzim hatására sokkal alacsonyabb volt a nikotin szint. Ezek az állatok kevesebb elvonási tünetet mutattak – mint például fájdalom és agresszív viselkedés – szemben a kezeletlen patkányokkal.

A kutatók elmondása szerint az enzimet kapó egerek mintha 20 cigarettát szívtak volna el, viszont csak 1-2 cigarettányi nikotin marad bennük, ami miatt lényegesen gyengébb elvonási tünetekkel kell szembenézniük.

Meglepő módon az enzimnek sem voltak negatív hatásai az állatokra nézve, pedig az erősen nikotinfüggő állatok tipikusan nem viselik jól, ha gyógyszerrel hirtelen blokkolják a nikotin aktivitását. A szer ezt valószínűleg úgy éri el, hogy a nikotin jelentős részét eltávolítja, míg eleget hagy ahhoz, hogy ne váltson ki komoly elvonási tüneteket.

A nikotinfüggőség egy másik jele, hogy a nikotint még nagyon komoly következmények ellenére is tovább fogyasztják – például az embereknél a dohányzás rövid távon rontja a tüdők működését és a fizikai kondíciót, ezen felül hosszú távon rákhoz, szívbetegséghez és más szövődményekhez is vezethet.

A kutatók demonstrálták, hogy az enzim ezt a kényszeres fogyasztási hajlamot is vissza tudja fogni. Ezt úgy tették, hogy a nikotin adagot jelentő kar lehúzását az esetek harmadában egy a lábra mért áramütés is kísérte, ami az enzimmel kezelt patkányoknál gyorsan azt eredményezte, hogy csak nagyon ritkán húzzák meg a kart.

Még egy további kísérletben a kutatók a nikotinfüggőségre visszatérését is megvizsgálták. E kísérlet során a patkányoktól 10 napra megvonták a nikotint, majd ezután nikotint adtak nekik, hogy felélesszék a függőségüket és elérhetővé tették a számukra a nikotin kart is. Az eredmények szerint az enzimmel kezelt patkányok itt is sokkal kevesebb eséllyel váltak ismét függővé.

Az eddigi biztató eredmények hatására a kutatók reményei szerint nem sokára elkezdhetik a szer embereken történő tesztelését is. Azonban ezelőtt a szert még tovább kell optimalizálni, hogy gyógyszerré lehessen minősíteni. A csapat ezen felül azt is tervezi, hogy az enzimet a vareniklin nevű vegyülettel is összeveti, amit jelenleg a leghatékonyabb leszokást segítő gyógyszernek tartanak.

Forrás: advances.sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.