Egy új bizonyítás korlátok közé zárja a tudományos ismereteket

Matematikusok egy alázatos üzenetet küldtek az elkövetkező kor tudósoainak ‘nem ismerhetünk mindig mindent.’

A bizonyítás egy “következtető eszközzel” kezdődik, ami például lehet egy szuperszámítógéppel vagy lenyűgöző kísérleti berendezésekkel rendelkező kutató, aki képes bármit megtudni a körülötte lévő univerzumról. Attól függetlenül hogy az Univerzumról szerzett ismereteket, annak megfigyelésével, irányításával, változásainak előrejelzésével vagy múltbéli történéseinek kikövetkeztetésével érik el, létezik egy matematikai keretrendszer, ami korlátozza a tudást.

Az elmélet alapja az, hogy a gépezet, az ismeret és a vizsgált fizikai változó is mind ugyanannak az Univerzumnak az alrendszerei. Ez a kapcsolat korlátozza a gépezetet, mivel a tudósok bizonyítása szerint mindig van valami, amit a gép nem képes előrejelezni, valami, amire nem képes emlékezni és valami amit nem tud megfigyelni.

Erre a jelenségre jó példa az, hogy ‘a narrátor jövőjére hatást gyakorló előrejelzés nem tudja figyelembe venni a tényt, hogy a narrátor így már tudni fog erről.’ Ennek a legegyszerűbb kiterjesztése, hogy amikor a kutatók matematikailag formalizálják a következtető eszközt, akkor lehetetlenségek jelennek meg a jövőre tett előrejelzésekben, azonban ezek a lehetetlenségek a múltra való emlékezésben is megjelennek – az idő egy önkényes változó, az Univerzum különböző állapotának szempontjából nincs szerepe.

Mi van azonban akkor, hogyha félredobjuk a mindentudást és megelégszünk annyival, hogy a lehető legtöbbet tudjuk meg? A felállított matematikai keretrendszer szerint ugyanabban az Univerzumban nem létezhet két olyan következtető eszköz, ami rendelkezik szabad akarattal és a lehető legtöbb ismerettel rendelkezik az Univerzumról.

Az elképzelhető, hogy létezik egy ilyen “szuper következtető eszköz”, azonban egy Univerzumban csak egy ilyen lehet. A kutatók erre a “monoteizmus elméletként” hivatkoznak, mivel, amíg az elmélet nem zárja ki egy isteni lény létezését, azonban azt kizárja, hogy több ilyen lény létezzen.

Például vegyük Alízt és Bobot, akik mindketten korlátlan számítási képességekkel rendelkeznek. Ezen felül mindkettőjük rendelkezik szabad akarattal – Alíz gondolatai nem korlátozzák Bob gondolatait és viszont, ami egyértelműnek tűnhet, azonban mégis fontos szerepe van a bizonyításban. Emiatt lehetetlen, hogy Alíz meg tudja mondani Bob mire gondol, amikor arra kérik Bobot, hogy találja ki Alíz éppen mire nem gondol.

A kutatók ezt a javaslatot a krétai Epimenidész híres állításához, “minden krétai hazug” hasonlították. Amíg viszont Epimenidész állítása rámutat a rendszerek saját magukra történő utalásának problémájára, addig a kutatók elmélet megkerüli ezt a problémát a következtető eszköz esetében.

Mindezen felül ugyanaz a tudós két különböző időpillanatban két különálló következtető eszköznek számít. Így, amíg egy következtető eszköz képes “szuper következtető eszköz” lenni egy pillanatban, azonban erre csak egyszer képes. A kutatók erre “deizmus elméletként” hivatkoznak, mivel lehetővé teszi, hogy az Univerzum kialakulásakor létezzen egy isteni lény, ami a lehető legtöbbet tudja a világról, viszont ez a tudás lehetetlenné teszi, hogy bármikor ismét ekkora tudással rendelkezzen.

Mivel az elmélet nem függ a különböző fizikai valóságoktól – mint a kvantum mechanika vagy a relativitás – ezért a bizonyítás széles körű korlátok közé szorítja a tudományos ismereteink megszerzésének kutatását.

A kutatás több különböző irányban is folytatódik az episztemikus logikától a Turing gépek elméletéig. A kutatókat különösen az érdekli, hogy létrehozzanak egy új valószínűségi keretrendszert, ami nem csak abban segít, hogy megállapítsák az abszolút biztos tudás korlátait, hanem abban is, hogy kiderítsék mi történik akkor, ha egy következtető eszköznek nem kell mindent 100%-ra biztosan tudnia.

Mi lenne, ha Epimenidész azt mondta volna, hogy ‘x százaléknál magasabb az esély arra, hogy egy krétai hazug?’ A kutatók szerint ez az átmenet a valószínűség irányába segíthet abban, hogy kiderítsék egy bizonyos tény nagy bizonyossággal történő ismerete korlátozza e a képességet, hogy más dolgokat is tudjunk.

Forrás: arxiv.org ;

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.