Kategóriák Egészség

Egy új módszerrel majdnem a felére csökkentették az autizmus tüneteit

Az Amerikai Betegségmegelőzési Központ adatai szerint az USA-ban már 59-ből egy gyerek autista, ami lényeges növekedést jelent a 2000-es évekhez képest amikor még 150-ből egy volt ez az arány. További problémát jelent az is, hogy az adatok tükrében az elkövetkező években megközelítőleg fél millióval nőhet az autista felnőttek száma, amire a kutatók szerint az ország nincs megfelelően felkészülve.

A rendellenesség elterjedtsége és az eddigi kifejlesztett kezelésekkel szembeni ellenállása miatt komoly szakterület alakult ki, amiben több tucat kutatócsapat dolgozik a probléma megoldásán.

A jelenlegi sikereket felmutató kezelések között van a viselkedési, beszéd és szociális terápia, egyes pszichiátriai gyógyszerek használata, illetve különleges étrendek. Azonban most még nincs olyan gyógyszer, ami kifejezetten az autizmus alap tüneteit célozná.

A kutatási irányzatok közül az egyik legbiztatóbb a bél mikróbióta kezelése, ami például segít a különböző élelmiszerek hatékonyabb megemésztésében, valamint az immunrendszer megfelelő működésének fenntartásában. Ezen felül egyre több tanulmány jelenik meg arról is, hogy a bélrendszerben élő baktériumok az agyműködésre is hatással lehetnek – ami miatt már kiemelt figyelmet kapnak a különböző neurológiai betegségek lehetséges kiváltó okaként.

Az Arizona Egyetem új kutatása most azt vizsgálja, hogy milyen előnyökkel jár a székletátültetés az autizmussal diagnosztizál gyerekeknél. A módszer célja az hogy egy egészséges mikrobiotát ültessenek a bélrendszerbe. A módszerről már korábbi kutatások miatt lehetett tudni, hogy javít az autizmus egyes tünetein, viszont hogy mennyi időre azt eddig nem lehetett tudni.

Hogy választ adjanak a kérdésre az egyetem kutatócsapata most két évig nyomon követte a kezelésen átesett gyerekeket. Eredményeik szerint a javulás maradandó és a szakértők felmérése szerint átlagosan 45 százalékkal csökkenti az autizmus alapvető tüneteit – kommunikációs nehézségek, ismétlődő viselkedés, stb. -, ami arra utal, hogy hosszú távon valójában még nagyobb előnyei vannak a kezelésnek, mint egyből utána.

A bél mikrobióta autizmusban betöltött szerepe nemcsak azért került elő, mert egyre valószínűbb, hogy kapcsolat van a bélben élő baktériumok és az agy egészséges működése között, hanem azért is, mivel az autista emberek 30-50 százaléka mutat valamilyen emésztési problémát is, ami akár több évig is fennállhat náluk – és egyes tüneteket részlegesen magyarázhatja, ez az emésztési problémák miatti ingerültség.

Ezt erősíti meg az is, hogy a vancomycin antibiotikummal való kezelés az emésztési problémák mellett az autizmus egyes tüneteit is enyhítette – viszont csupán egy pár hetes időszakra. Ez már magába felvetette a bélrendszer és az autizmus közötti kapcsolat kérdését.

Ezért került szóba a Széklet Mikrobiota Transzplantáció (FMT), amit még 1987-ben dolgozott ki az ausztrál Thomas Borody és általánosan fertőzések kezelésére használják. Azonban Borody később észrevette, hogy a kezelés az autista betegek számára egyéb pozitív hatásokat is eredményezett az emésztési gondjaik meggyógyításán túl.

A mostani kutatáshoz ezt a Borody által kifejlesztett 10 hetes kezelési eljárást használták, amit egy a tényleges kezelést megelőző antibiotikumos és más béltisztító szeres kezelés előz meg, amit 7-8 hetes napi széklet mikrobióta beültetés követ.

A kutatásról már korábban is jelent meg publikáció 2017-ben, viszont akkor még csak arról számolhattak be, hogy a kezelés hatásai legalább nyolc hétig fennmaradnak. Ezzel szemben az új tanulmány szerint ennél lényegesen jobb a helyzet és a tünetek enyhülése még két év után is fennmaradt.

Továbbá a kutatók ez idő alatt azt is megállapították, hogy az autista gyerekek mikrobiótájának összetétele eltért a tipikustól. A kezelést megelőzően ezeknél a gyerekeknél lényegesen alacsonyabb volt a bél baktériumok diverzitása, amíg egyes törzsek teljes egészében hiányoztak. A kutatók szerint ez azt jelentheti, hogy az autista gyerekeknél így hiányozhatnak a baktériumok által betöltött egyes funkciók és az alacsony diverzitás miatt a mikrobióta is sérülékenyebb lehet.

A korai eredmények szerint a kezelés hatására a kiinduláshoz képest lényegesen megnőtt bél baktériumok diverzitása és megjelentek a korábban hiányzó törzsek is. Két évvel később a diverzitás tovább emelkedett és a korábban hiányzó baktérium törzsek sem tűntek el.

Ez beigazolta a kutatók elképzelését, miszerint az autizmus tüneteinek legalább egy részéért a beteg bél mikrobióta állapota lehet a felelős és a helyreállítása így komoly előnyökhöz vezethet. Azonban a kutatók szerint még további kutatásokra lesz szükség, hogy feltérképezzék az egyes hiányzó baktériumok pontos szerepét az autizmus tekintetében.

Összességében az eredmények szerint ez az eddigi leghatékonyabb módszer az autizmus tüneteinek enyhítésére. A kutatás kezdetén a résztvevő autista gyerekek 83 százalékát értékelték.

Amíg a kutatók bizakodóak az eredményekkel kapcsolatba addig kiemelték, hogy mielőtt még ünnepelni kezdenénk nagy klinikai vizsgálatokon is át kell esnie a módszernek, amíg az országok hivatalainak is engedélyezniük kell a használatukat. Ez azért is kiemelten fontos, mivel a mostani kutatásban vizsgált autista gyerekek több tekintetben is igen hasonlóak voltak; császármetszéssel születtek, anyjuk csak rövid ideig szoptatta őket, születésük után több antibiotikumos kezelésre volt szükség, valamint kevesebb rostot fogyasztottak – ez mind negatív hatással van a bél mikrobióta diverzitására.

Forrás: nature.com

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Újabb nagy felfedezést tett a Blue Brain az agyműködéssel kapcsolatban

Azt már eddig is tudtuk, hogy a neuronok a beléjük érkező elektromos jeleket kisebb részekre bontják, most viszont a Blue…

2019-07-21 6:51 du.

A nők agya úgy reagál a pornográf tartalmakra mint a férfiaké

A Biológiai Kibernetika Max Planck Intézetének kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a nők agya ugyanúgy reagál a pornográf tartalmakra, mint…

2019-07-21 6:44 du.

Mocsári növényekben lévő tápanyagok segíthették elő az agyi fejlődést

A megfigyelés, miszerint a kongói medencében élő bonobók a mocsaras területen az agyi fejlődéshez elengedhetetlen jódban gazdag vízi növényeket gyűjtenek,…

2019-07-16 9:12 du.

A légszennyezés miatt rosszabbul teljesítenek Kínában a napelemek

Egy nemzetközi felmérés szerint a kínai légszennyezés miatt drámaian romlik az ország napelemeinek teljesítménye. A tanulmányban az ország különböző részein…

2019-07-13 11:52 de.

Elkészült az adattárolókat és memóriákat is kiszorítható “univerzális memória”

A brit Lancaster Egyetem tudósai által felfedezett és szabadalmaztatott új számítógépes memória megoldást jelenthet a digitális technológia energiakrízisére. A tanulmányuk…

2019-07-13 11:48 de.

Már nem csak tudományos fantasztikum a mesterséges gravitáció

A mesterséges gravitáció már hosszú ideje jelen van a tudományos fantasztikum világában - például a 2001: Űrodüsszeia forgó űrhajója -,…

2019-07-07 6:45 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.