Egy új RNS-en alapuló módszerrel gyógyították ki az egereket a tüdőrákból

A svéd Sahlgrenska Akadémia kutatóinak sikerült bizonyos RNS molekulák aktivitásának visszavételével meggyógyítani egerek tüdő daganatainak 40-50%-át. Az eredmények csupán egy részletes kutatási projekt csúcspontjai, amiben összesen 633 biomarkert fedeztek fel 14 különböző rákfajtánál.

A kutatócsapat elsődlegesen azt vizsgálta, hogy a különböző nem kódoló RNS molekulák milyen szerepet játszanak a daganatok kialakulásában. Ezeket a molekulákat a genom azon része termeli, amit korábban csak DNS szemétnek tartottak, azonban azóta kiderült, hogy több funkciója is van – köztük, a jelen esetben releváns, sejtosztódás szabályozásával.

A felfedezést a csapat rengeteg bizonyítékkal tudja alátámasztani, mivel a kutatók 16 rákfajtához tartozó összesen 6419 daganatot és tovább 701 egészséges kontroll szövetmintát vizsgáltak. A kutatás célja az volt, hogy olyan hosszú nem kódoló RNS molekulákat találjanak, amik a sejtosztódás során aktiválódnak.

A laborjukban kifejlesztett technológiák és a legmodernebb RNS szekvenálás lehetővé tette a kutatók számára, hogy 570 hosszú nem kódoló RNS molekulát azonosítsanak, amelyek a különböző rákfajták esetében máshogy aktiválódtak és 633 új független biomarkert is felfedeztek, ami segítheti 14 rákfajta azonosítását és kezelését.

“Mivel erős kapcsolat van a sejtosztódás és a rák között, ezért ezt használjuk alapul a rák növekedésében kulcsfontosságú szerepet játszó hosszú nem kódoló RNS molekulák azonosításához. Ezeknek a hosszú nem kódoló RNS molekuláknak a túlzott kifejezése a sejtosztódási ciklusok alatt azt eredményezheti, hogy a sejtek irányítás nélkül sokasodni kezdenek, hogy rákossá váljanak,” mondta Chandrasekhar Kanduri, a kutatócsapat vezetője.

“Ez a kapcsolat ismert, azonban eddig senki nem hajtott végre egy ennyire széleskörű és részletekbe menő vizsgálatot, illetve a nem kódoló RNS-ek terén sem.”

A kutatók ezután egy másik kísérletsorozatban a különböző nem kódoló RNS molekulák blokkolására képes anyagokat fecskendeztek olyan egér modellekbe, melyek emberi szövetekből eredő tüdőrákkal rendelkeztek. Az egyik ilyen vegyületet – antiszensz oligonukleotidok – heti kétszer majd tizenöt naponta adták be az állatoknak és a daganataik mérete megközelítőleg a felére esett vissza.

“Így azonosítottunk egy új módszert, majd laborkörnyezetben optimalizáltuk és azonosítottunk több olyan nem kódoló molekulát is, melyeknek szerepe van az irányíthatatlan sejtosztódásban. Azzal, hogy célba vettük ezeket a molekulákat, csökkentetni tudtuk a rák növekedését. Ezen felül ezeket a molekulák a betegség előrejelzésére is felhasználhatóak,” mondta Chandrasekhar Kanduri.

“Az RNS alapú módszer felhasználható a tüdőrák kezelésére, aminél jelenleg a az öt éves túlélési esély csupán 18%.”

“Még több kutatásra van szükség, hogy kiderítsük lehetséges betegeken klinikai vizsgálatot folytatnunk, de úgy gondoljuk, hogy van jövője az RNS alapú kezeléseknek, a rák kezelésében.”

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.