Egy új vizsgálat szerint mégsem értük el a várható élettartam növekedésének végét

A Stanford Egyetem biológusa, Shripad Tuljapurkar azt feltételezte, hogy az emberek közelednek az élethosszuk határaihoz – legalábbis erről számoltak be a korábbi kutatások -, de amit az elmúlt 50 év emberi élettartamairól gyűjtött adatbázisban megfigyelt, sokkal optimistább volt, mint ő maga.

A fejlődő országokban legalább 65 éves kort megérő emberek, a vizsgálat szerint, minden egymást követő generációban megközelítőleg három évvel növelik a várható élettartamukat és a trendeknek eddig még nem látszik a vége.

A kutatásnak eredetileg két célja volt; hogy megállapítsák hol lehet az emberi lehetséges maximális élettartamának vége, és hogy azonosítsák azokat a tényezőket, melyek hatására bizonyos emberek hosszabb ideig élnek másoknál.

A kutatók 1960 és 2010 között elhunyt 65 évesnél idősebb ember adatait vizsgálták. Az eredmények szerint a legalább 65 évet megérő emberek körében minden 25 évben három évvel nőtt a várható élettartam, ami azt jelenti, hogy a nagyszüleinknél akár hat évvel is tovább élhetünk.

Ezen felül a trend eddig viszonylagos stabilitást mutatott az 50 éves vizsgálati időszak alatt mind a 20 vizsgált országban. A gyógyászati áttörések kisebb eltéréseket okoztak viszont ezek kiegyenlítődtek az idő előrehaladtával – évtizedes lebontásban is már nagyon hasonló volt a várható élettartam növekedése.

A legtöbb élettartamot vizsgáló kutatás a kiemelkedően hosszú életkort megélő emberekre fókuszál, viszont mivel csak nagyon kevés ilyen ember van ezért az ilyen tanulmányok eredményei igen bizonytalanok. Ezért a kutatók most az emberek egy lényegesen szélesebb, a legalább 65 évet megérő emberek, csoportjának vizsgálatára összpontosítottak.

Ennek a módszernek az a nagy előnye, hogy a lényegesen nagyobb adathalmaz miatt sokkal megbízhatóbb következtetéseket lehet levonni. A kutatók azt is előre megállapították, hogy amennyiben közelítünk az emberi élettartam határaihoz, akkor az adatoknak milyen eloszlást kellene produkálniuk. Azonban az eredmények nem a várt eloszlást mutatták.

Az átlagos elhalálozási kor folyamatos növekedése a kutatókat is meglepte, viszont az eloszlás változatlansága még nagyobb meglepetést okozott. A csapat arra számított, hogy vannak olyan tényezők – mint például az anyagi helyzet vagy az egészséges étrend -, melyek miatt az emberek az átlagnál hosszabb ideig élnek.

Amennyiben ez a feltevés igaz az adateloszlás szélesebbé vált volna, ahogy a gazdag emberek magasabb kort érnek meg. Azonban az eredményekben semmi olyan faktor nyomaira nem bukkantak, ami kimutathatóan befolyásolta volna a várható élettartam – legalábbis 65 év után – viszont a kutatók megjegyezték, hogy ez azt is jelentheti, hogy a 65 éves kort megért emberek közül már korábban kiestek azok, akiknek az életét bizonyos tényezők lerövidítették – mint a balesetek vagy a krónikus betegségek.

Azonban a tény, hogy az anyagi helyzet látszólag nincs hatással a várható élettartamra, még így is meglepő.

Forrás: pnas.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.