Egy úttörő terv az Alzheimer kór okát célozza meg

Áttörést értek el az Alzheimer kór ellen vívott küzdelemben; a kutatók egy új módot találtak arra, hogy megcélozzák az egészséges agysejteket megmérgező vegyületeket.

A brit Cambridge és a svéd Lund Egyetem tudósai egy új stratégiát dolgoztak ki arra, hogy megoldást találjanak a rendkívül lesújtó betegség kiváltó okára, ezzel reményt adva egy új gyógyszer kifejlesztésére, amivel kezelhető a demencia.

“Ez az első alkalom, hogy egy szisztematikus módszert terjesztettek elő, ami az Alzheimer kórt kiváltó patogént célozza meg. Nem sokkal ezelőtt még a tudósok nem értettek egyet abban, hogy mi a kiváltó ok, így nem volt célpontunk. A patogéneket az oligomerekként ismert fehérje csomókként azonosították és képesek voltunk egy olyan stratégiát kidolgozni, amivel gyógyszerekkel megcélozhatóak ezek a mérgező részecskék,mondta Michele Vendruscolo, a kutatás egyik vezetője.

Az Egyesült Királyság vezető haláloka a demencia, aminek egészségügyi költségei az elkövetkező 25 évben valószínűleg több mint a kétszeresére emelkednek majd – 26 milliárd fontról 55 milliárdra. Becslések szerint az egész világra kivetítve a betegség majdnem egy billiárd dollárba kerül évente.

Az Alzheimer kór az agysejtek és az agyi szövetek elhalásához vezet az agy különböző részeiben. Az idő előrehaladtával az agyi térfogat és az idegsejtek számának drámai csökkenése emlékezetkieséshez, személyiségváltozáshoz és a mindennapi feladatok ellátásában való nehézségek formájában jelentkezhet.

A jelenlegi tudományos konszenzus szerint a demencia legvalószínűbb kiváltó oka az oligomer fehérjék rendellenes lerakódása jelenti. Amíg ezek a fehérjék normál esetben fontos szerepet töltenek be az agyműködésben, addig látszólag az Alzheimeres betegeknél meghibásodnak és az általuk formált csomók végeznek az amúgy egészséges agysejtekkel.

A fehérjéknek különböző struktúrákba kell rendeződjenek, hogy megfelelően be tudják tölteni a szerepüket. Amikor viszont ebbe hiba kerül, az komoly problémát okozhat és veszélyes lerakódásokat eredményezhet, melyektől a szervezet képtelen megszabadulni. A fehérje csomók úgynevezett plakkokat alkotnak, melyek elválasztják az idegsejteket egymástól – ezzel megszüntetve a köztük lévő kommunikációt. További problémát jelent az, hogy a haldokló idegsejtek olyan fehérjéket engednek szabadon, amik kárt tesznek a sejtek között tápanyagokat és más létfontosságú anyagokat szállító folyamatokban.

Egy egészséges agy képes megszabadulni a fehérjéktől mielőtt még azok veszélyes tömeget alkotnának, azonban ahogy az ember öregszik ezek a folyamatok úgy veszítenek a hatásfokukból és ennek hatására egyre nagyobb fehérje lerakódások képződnek.

Most viszont egy nemzetközi közreműködés keretében kutatók nemcsak olyan vegyületeket találtak, amelyek képesek célba venni a mérgező fehérje lerakódásokat, hanem az ésszerűség határán belül képesek voltak javítani a hatásfokukon is. Ez a felfedezés lehetővé teszi, hogy olyan molekulákat tervezzenek, amelyeknek különböző hatásuk van attól függően, hogy mennyire előrehaladott az Alzheimer kór a betegnél.

A demencia önmagában több pénzbe kerül az egészségügynek mint a rák és a szívbetegségek együttesen és az egyetlen kezelés nélküli halálok, ami benne van a top 10-ben. Ennek ellenére a betegség kutatása viszonylag kevés támogatást kap – például a kutatók elmondása szerint 2012-ben hatod annyi pénz jutott demencia kutatásra mint rákkutatásra.

Eddig nagyjából 400 klinikai vizsgálat igyekezett megoldást kínálni az Alzheimer kórra, azonban eddig egy sem próbálkozott a fehérjék közvetlen megcélzásával.

“Az összes korábbi klinikai vizsgálat, ami a betegség gyógyszerekkel történő módosítását célozta kudarcot vallott. Azok a vizsgálatok, amelyek sikeresek voltak adtak egy maréknyi gyógyszert, amik viszont csak az Alzheimer kór tüneteit tudják enyhíteni, a kialakulását és a fejlődését nem tudják megállítani. A kutatásunk arra a jelentős elméleti lépésen alapul, ami patogénekként azonosította az oligomer fehérjéket és egy egy olyan módszerről számol be, amivel szisztematikusan ki lehet fejleszteni, olyan vegyületeket , melyek megcélozzák őket,” mondta Vendruscolo.

A csapat reményei szerint az általuk talált első gyógyszer jelölt akár két éven belül elérhet a klinikai vizsgálat fázisába. A kutatók ezen felül megalapították a Wren Therapeutics nevű céget, aminek célkitűzése, hogy a Cambridge Egyetem felfedezéseit az Alzheimer kór kimutatására és kezelésére használható új  módszerekké alakítsák, melyek már a betegekhez is eljutnak.

Forrás: Sean Chia el al., “SAR by kinetics for drug discovery in protein misfolding diseases,” PNAS (2018).

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.