Kategóriák Űr

Egyre biztosabb, hogy létezik a rejtélyes Kilencedik Bolygó

Egy nagy nemzetközi kutatócsapat több nyomot is talált arra, hogy létezik a rejtélyes Kilencedik Bolygó. A felfedezésről megjelent tanulmányuk az égitest viselkedését és a többi bolygóra kifejtett hatását tárgyalja.

Két évvel ezelőtt a Caltech csillagászai felvetették a lehetőséget, hogy még egy nagy méretű bolygó keringhet a Naprendszerben – ami ezzel a rendszer kilencedik bolygója lenne. Az akkori kutatás úgy jutott erre a következtetésre, hogy a Naprendszer peremén lévő jeges égitestek viselkedését figyelték meg – pályájukban enyhe elhajlást okozott a vélt égitest gravitációja. Ezeknek az eredményeknek az alapján a rejtélyes kilencedik égitest négyszer akkora méretű mint a Föld és a tömege tízszer akkora.

Amennyiben az égitest létezik, akkor nagy távolságra van a Naptól – keringési ideje 10000 – 20000 év. A bejelentés óta a csapat rengeteg további bizonyítékot talált a bolygó létezésére – és például többek között azt is megvizsgálták, hogy az égitestnek milyen hatása lehetett más bolygók pályájára. Az eredményeik szerint valószínű, hogy a bolygó jelenlétének a hatása, hogy a Kuiper-öv égitestjei mindennel ellenkező irányba keringenek.

Az új tanulmány szerint bizonyos Neptunuszon túli objektumok természete szintén a Kilencedik Bolygó jelenlétéről számol be. A 2015 BP519 – Caju – égitestet már három éve fedezték fel, azonban a különleges keringésére csak nem olyan régen derült fény – majdnem merőleges síkban kering a több testhez képest. Ami viszont igazán különlegessé teszi a felfedezést, hogy a Kilencedik Bolygó létezését vizsgáló kutatók által létrehozott szimuláció ehhez kísértetiesen hasonló keringési pályát határozott meg.

A Caju felfedezését követően több próbálkozás is történt a pályájának meghatározására, azonban eddig egy sem járt sikerrel. Ezután hozzáadták a Kilencedik Bolygót is a képlethez, ami megoldotta a problémát. A kutatók szerint most már csak arra van szükség, hogy valaki tényleg megtalálja a rejtélyes bolygót.

Forrás: arxiv.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

A 19. század óta csökken az átlagos testhőmérséklet

A Stanford Orvosi Egyetem új tanulmánya szerint a 19. század óta az Egyesült Államokban csökkent az emberek átlagos testhőmérséklete. Jelenleg…

2020-02-23

Megvan az első ciklikusan ismétlődő gyors rádióhullámú kitörés

Egy nagy méretű kanadai űrkutató csapat felfedezett egy 16 napos ciklusban ismétlődő gyors rádióhullámú kitörést. Ezek a rádióhullám kitörések rövid…

2020-02-23

Már a levegő páratartalmából is tudnak elektromos áramot generálni

A Massachusetts Egyetem új tanulmánya természetes fehérjék segítségével képes áramot gerjeszteni a levegőben lévő nedvességből. Kutatóik szerint a technológiának fontos…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom