Elektromosság nélkül is hűt az MIT új hűtőrendszere

Az MIT kutatói olcsó anyagokból álló és külön elektromos ellátást nem igénylő hűtőrendszert dolgoztak ki. Ez a passzív rendszer más hűtőrendszerek kiegészítésére is használható és segítségével megkönnyíthető az elektromos hálózaton kívül eső területeken az ételek és más hűtést igénylő termékek megőrzése.

A rendszer a közép-infravörös tartományban képes kibocsátani a hőt, ami áthalad a légkörön és közvetlenül az űrbe sugárzik ki. Hogy megelőzzék a napsugarak közvetlen melegítő hatását egy apró fém darabot feszítettek ki a készülék fölé.

Elméleti síkon a rendszer akár 20C°-os lehűlést is tud biztosítani a környezet hőmérsékletéhez viszonyítva, viszont eddig az első, még nem optimalizált prototípussal egyelőre csak 6C°-os lehűlést értek el. A kutatók szerint azoknál a berendezéseknél, melyeknél ennél is nagyobb hűtésre van szükség – mint például a hűtőszekrények – a további hűtést hagyományos megoldásokkal lehetne elérni.

A csapat szerint, amíg már voltak korábban is olyan megoldások, melyekkel hasonló módon lehetett hűtést elérni – sőt még elektromosság is képződött a folyamat során -, viszont ezekhez a berendezésekhez drágább anyagokra és összetettebb gyártási folyamatokra volt szükség – a különböző rétegeknek nanométeres pontossággal kell készülniük -, ami miatt széles körű elterjedésüket nem tartják valószínűnek.

Azonban azzal, hogy egyszerűen nem engedik, hogy közvetlen napsugarak érjék a berendezést, lényegesen leegyszerűsíthető, amihez így már csak olcsó műanyag filmre, alumíniumra, fehér festékre, valamint valamilyen szigetelő anyagra van szükség – ami megvédi a berendezést a környezet hőjétől.

A kutatók a berendezés prototípusát már kültéren is tesztelték, viszont ezeknek a teszteknek még csak a technológia működésének igazolása a célja és nem pedig egy ténylegesen használható termék létrehozása. Éppen ezért most még nagyon olcsó alapanyagokkal dolgoztak és az elkészült rendszert is a ‘megtévesztően egyszerű’ jelzővel illették.

A technológiának azonban van egy korlátozó tényezője; mégpedig a levegő páratartalma – ami blokkolhatja a levegőbe bocsátott infravörös sugarakat. Emiatt van az hogy az óceán közeli Bostonban – ahol a teszteket végezték – az elérhető hűtés maximális mértéke csupán 20C°, viszont a szárazabb sivatagosabb területeken a kutatók szerint akár 40C°-os hűtés is elérhető.

Amíg a hasonló technológiák terén végzett kutatások – kiemelten a berendezések magas gyártási költsége miatt – főleg egész épületek hűtésére éleződtek ki, amíg a most kifejlesztett berendezést, hatékonyan lehet például hűtőszekrények hűtéséhez vagy annak kiegészítéséhez is felhasználni, valamint a napsugarak koncentrálásán alapuló fotovoltaikus naperőművek celláinak hűtésében is fontos szerepet kaphat a technológia a jövőben.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.