Kategóriák Természet

Ezt tenné évi 100 milliárd dollár ráfordítás a földi fajok és élőhelyek megőrzéséért

Eddigi ismereteink szerint a Föld történetében eddig öt tömeges kihalás volt. A kutatók szerint, amennyiben az emberiség nem változtat a viselkedésén, hamarosan bekövetkezhet az első ember okozta tömeges kihalás is. Azonban az ökológusok szerint még nincs minden veszve és a jövőben rendkívül óvatosan kell megválogatnunk, hogy hol érdemes védeni a biodiverzitást és hol értelmetlen.

Most egy tizenkilenc fős internacionális kutatócsapat előállt a Globális Természet Egyezménnyel (Global Deal for Nature, röviden: GDN), ami azt a célt tűzte ki maga elé, hogy évi 100 milliárd dolláros költségvetés mellett megmentse a földi életet, lehetőleg a mostanihoz leginkább hasonlító formájában. Amíg ez az összeg elsőre hatalmasnak tűnhet, addig a kutatók kiemelték, hogy ez majdnem megegyezik a kettő legtöbb hozamot elérő amerikai cég 2018-as bevételével és az összegbe kifizetésébe legjobb esetbe az összes ország beszáll valamilyen formában.

Az GDN a 2015-ös Párizsi Klímaegyezmény következő lépcsőfoka lehet majd, ami egy ténylegesen globális erőfeszítést jelent. Ez az egyezmény azért is erősebb a párizsinál, mivel az aláíró országok nem csak saját később megalkotott törvényekkel támogatnák a környezetvédelmet, hanem egy egységes kutatók által megtervezett központi terv keretében igyekeznének megőrizni a földi életet és a megelőzni a katasztrofális következményekkel kecsegtető 2 C°-os felmelegedést.

A terv főbb köztest céljai közé tartozik, hogy 2030-ra a Föld szárazföldi területeinek 30 százalékán védjék a biodiverzitást – kiemelt figyelmet fordítva a természetes szén megkötő tényezőkre -, megelőzzék, hogy a földi népesség élelmezése 2050-re komoly problémákat okozzon – szélsőségesen magas halászat, vadászat és a termőterületek túlhasználása. A szakértők szerint a tervben kiemeltebb szerepet kapnak majd az erdőségek, melyek a biodiverzitás megőrzését – mivel a földi fajok két harmada erdőben lakik – és a szén megkötését is elősegítik – kiemelten a trópusi erdők.

A kutatók elmondása szerint amíg az élőhelyek 30 százalékának megőrzése kevésnek tűnhet, addig a csapat szerint ez egy még megvalósítható cél és egyáltalán nem könnyű, amíg ennyi terület elég ahhoz, hogy a lehető legtöbb fajt védjék meg a kihalástól. A biodiverzitás alakulásának nyomon követésére a terület nagysága miatt nem földi felméréseket használnak majd, hanem műholdak felvételeit – aminek a technológiai háttere már ma is adott.

A biodiverzitás mellet, kiemelt figyelmet kap az időjárás, a tiszta víz és a levegőben lévő szén-dioxid, melyek adatait ugyanígy a már létező 331 műhold alkotta hatalmas Bolygó (Planat) rendszer gyűjt majd. Ezek az adatok alapján döntik majd el, hogy mely területeket kell támogatni.

Az óceánokba a korallzátonyok kapnak majd kiemelt figyelmet, mivel a szárazföldi erdőkhöz hasonlóan a tengerekben itt él a legtöbbfajta élőlény és amíg ezek az élőhelyek nem kötnek meg annyi szént mint az erdők, az egészségük a földi ökoszisztéma más részeire is kihatással van – például mangrove erdőkre is.

A terv alapvetően természetes folyamatok támogatásával és az emberi tevékenység káros hatásainak mérsékelésével igyekszik majd eredményeket elérni és ilyen méretekben már az erdők szén-dioxid elnyelő képessége is lényegesen ellensúlyozhatja az emberi kibocsátást.

Mindez szép és jó, de mégis hogyan lesz meg erre a 100 milliárd dollár? A becslések szerint jelenleg nemzetközi szinten 4-10 milliárd dollár megy el természetvédelemre és ezek alapján nagy mennyiségű új forrás bevonására lesz szükség 2020 és 2030 között, hogy elérjék a 2030-as 30 százalékos célt. Ehhez a kutatók szerint a privát szektor és non profit szervezetek bevonására is szükség lehet majd – köztük a Google-höz és a Microsoft-hoz hasonló amerikai óriásokra is, melyeknek kutatói már a GDN kidolgozásában is részt vettek és azokkal a mezőgazdasági, erdészeti és halászati cégekkel, amelyek közvetlenül is profitálnak az eredményekből.

A kutatók szerint ezzel a tervel őrizhető meg rövid távon a legtöbb olyan faj és élőhely, amit már a közeljövőben fenyeget a klímaváltozás és ha minden a tervek szerint megy, akkor akár a 1,5 C°-os felmelegedési cél alatt is maradhatunk majd.

Forrás: advances.sciencemag.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Újabb nagy felfedezést tett a Blue Brain az agyműködéssel kapcsolatban

Azt már eddig is tudtuk, hogy a neuronok a beléjük érkező elektromos jeleket kisebb részekre bontják, most viszont a Blue…

2019-07-21 6:51 du.

A nők agya úgy reagál a pornográf tartalmakra mint a férfiaké

A Biológiai Kibernetika Max Planck Intézetének kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a nők agya ugyanúgy reagál a pornográf tartalmakra, mint…

2019-07-21 6:44 du.

Mocsári növényekben lévő tápanyagok segíthették elő az agyi fejlődést

A megfigyelés, miszerint a kongói medencében élő bonobók a mocsaras területen az agyi fejlődéshez elengedhetetlen jódban gazdag vízi növényeket gyűjtenek,…

2019-07-16 9:12 du.

A légszennyezés miatt rosszabbul teljesítenek Kínában a napelemek

Egy nemzetközi felmérés szerint a kínai légszennyezés miatt drámaian romlik az ország napelemeinek teljesítménye. A tanulmányban az ország különböző részein…

2019-07-13 11:52 de.

Elkészült az adattárolókat és memóriákat is kiszorítható “univerzális memória”

A brit Lancaster Egyetem tudósai által felfedezett és szabadalmaztatott új számítógépes memória megoldást jelenthet a digitális technológia energiakrízisére. A tanulmányuk…

2019-07-13 11:48 de.

Már nem csak tudományos fantasztikum a mesterséges gravitáció

A mesterséges gravitáció már hosszú ideje jelen van a tudományos fantasztikum világában - például a 2001: Űrodüsszeia forgó űrhajója -,…

2019-07-07 6:45 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.