Génszerkesztéssel már képesek pókselymet is előállítani a selyemhernyók

Több kínai intézet közös kutatócsapata sikeresen módosította a selyemhernyók génjeit úgy, hogy azok képessé váltak a pókselyem termelésére. A most megjelenő tanulmányukban a kutatók leírták, hogy milyen módszereket használtak a módosításokhoz és milyen minőségű pókselymet kaptak végeredményként.

Az elmúlt években a tudósok felfedezték, hogy a pókselyem több egyedi tulajdonsággal is rendelkezik, amelyeket több területen is érdemes használni. Például ilyen terület a mikrokapszulák, melyek segítségével a gyógyszereket közvetlenül a rákos sejtekhez lehet juttatni, az idegi sérülések kezelésében is hasznos lehet, mindezek mellett továbbra is a legismertebb felhasználási területük a golyóálló mellények anyaga.

Azonban ezen technológiák terjedésének határt szabott a pókselyem termelés. Több kísérlet is történt arra, hogy a selyemhernyókhoz hasonló módon tenyésszék a pókokat a selymükért, azonban az agresszív természetük miatt ezek mind problémákba ütköztek és eddig más organizmusok genetikai módosítás sem járt sikerrel. Viszont most a kínai csapatnak sikerült a bravúr.

Ahelyett, hogy az ismertebb CRISPR génszerkesztő technológiát használták volna a kutatók a TALEN technológiát választották – ami a DNS felszabdalásával végez változtatásokat. A technika segítségével a csapat az arany hálószövő pókok génjeinek egy részével cserélte ki a selyemhernyók genomjának egy szeletét, ami pókselymet előállító selyemhernyókat eredményezett.

A kapott selyem vizsgálata szerint a selyem 35,2 százalékát alkotta pókselyem, amíg a több rész a selyemhernyók által hagyományosan termelt selyem volt. Ez hatalmas előrelépés, mivel korábban génszerkesztéssel csupán 5 százalékos pókselyem tartalmú selymet tudtak előállítani.

Ezen felül a kapott selyem azonnal felhasználható volt és a kutatók szerint minimális további módosítássokkal az igények szerint tovább alakítható a selyem összetétele. A módszer valószínűleg a tömeggyártásban is jól használható és könnyen átültethető, mivel a selyemhernyókra már most is épül ilyen irányú ipar.

Forrás: pnas.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.