Honnan tudjuk, hogy az emberi civilizáció az első a Földön?

Képzeljük el, hogy több millió évvel ezelőtt a dinoszauruszok autókkal közlekedtek száz-méter magas házaik között. Eléggé abszurd ötletnek hangzik. Azonban több tízmillió év távlatában egy ilyen civilizáció összes maradványa porrá válna. Akkor, honnan tudjuk, hogy nem létezett egy korábbi iparosodott civilizáció a Földön, jóval megelőzve az emberek felemelkedését?

Ez egy igen megnyerő gondolatkísérlet és erről szól Adam Frank, a Rochester Egyetem fizika és csillagászat professzora, és Gavin Schmidt, a NASA Goddard  Űrtudományos Intézetének igazgatójának új tanulmánya.

“Gavin és én nem láttunk nyomokat egy másik iparosodott civilizációra,” magyarázta Frank. “Azonban, ha a megfelelő módon tekintünk a régmúltra, új kérdéseket kaphatunk a civilizációkról és a bolygóról: Milyen geológiai lábnyomot hagy egy civilizáció? Lehetséges észlelni egy iparosodott civilizációt a geológiai feljegyzések segítségével, amikor az már eltűnt a bolygóról?”

A kutatók által alkotott “Szilur Hipotézis” szerint egy civilizációt az energiafelhasználása határoz meg. Az emberiség most lép éppen egy új földtörténeti korszakba, amire sok kutató Antropocén-ként hivatkozik. Ebben az időszakban az emberi aktivitás lényeges hatást gyakorol a klímára és a környezetre is és az időszak által hátrahagyott geológiai lábnyom központjában a fosszilis tüzelőanyagok állnak. Ezeknek a nyomoknak a vizsgálatával a páros igyekezett meghatározni, hogy a jövő kutatói, hogyan is győződhetnének meg az emberek létezéséről. Ennek a folyamatnak a termékei lehetnek azok a bizonyítékok, melyek megtalálása igazolná egy korábbi iparosodott civilizáció létezését.

Az emberek már több mint 300 éve égetnek különböző fosszilis tüzelőanyagokat, ennek a velejárója, hogy a levegőbe kerülő szénvegyületek megváltoztatják a szén körforgást, aminek nyomai is vannak a szén izotópok arányában. Ezen fellül több más módot is találtak arra, hogy az emberiség hátrahagyja lábnyomát:

A szén körfogás mellet, a műtrágyák és a mezőgazdaság hatására megváltozott a nitrogén körforgása is, aminek hatására jelentősen nőtt az erózió és az üledékképzés.

A műanyagok és a szteroidok, nemcsak millió, hanem akár milliárd évekig is nyomai lehetnek az emberek létezésének.

A nukleáris háború – ami szerencsére még nem történt meg – és a nukleáris energiatermelés radioaktív végtermékei még hosszú ideig nyomok lehetnek egy korábbi civilizáció létezésére.

Azonban az igazi kérdés az, hogy ezek és más ipari aktivitás nyomait, hogyan lehet kimutatni több tíz millió évvel a civilizáció végét követően. Ezek a kérdések egy szélesebb körű tanulmány keretében merültek fel, aminek az a célja, hogy asztrobiológiai perspektívába helyezze a klímaváltozást. A civilizációk bolygókra gyakorolt hatásának ismerete segítheti a bolygók felderítését is – mivel könnyebb megtalálni valamit, amit aktívan keresnek.

“Tudjuk, hogy a korai Mars és talán a korai Vénusz is lakhatóbbak voltak mint most és elképzelhető, hogy egy nap lehetőségünk lesz belefúrni az ottani geológiai üledékekbe,” mondta Schmidt. “Ez segíthet, abban hogy átgondoljuk mit is keresünk.”

Azonban a kutatók egy iróniába ütköztek. Minél fenntarthatóbb módon közelíti meg egy civilizáció az energiatermelést, annál kevesebb nyomot hagy maga után.

“Egy szép nagy civilizációt szeretnénk, ami csodálatos dolgokra képes, viszont nem tolja veszélyzónába a bolygót, amivel önmagát is veszélybe sodorná,” mondta Frank. “Ki kell találnunk egy olyan módot, amivel az energiatermelés nem hoz veszélybe minket.”

“A cél nem a Föld megmentése. Mindegy, hogy mit csinálunk a bolygóval, csak a következő evolúciós ciklusnak teremtünk teret. Viszont ha folytatjuk a fosszilis tüzelőanyagok használatát és figyelmen kívül hagyjuk, hogy előrehajtja a klímaváltozást, akkor mi emberek lehet, hogy nem maradunk részei a földi evolúciónak.”

Forrás: cambridge.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.