Így diszkriminálják a közösségi oldalak a nőket

A szociális média és a megosztás alapú gazdaság egy új lehetőséget teremtett arra, hogy az online hálózatokon keresztül lépjünk kapcsolatba másokkal és emellett a piaci határokat is megszünteti. Azonban egyre több kutatás szól arról, hogy a nemi előítéletek és rasszizmus továbbra is fennállnak – a férfiak népszerűbbek a Twitteren és az afro-amerikaik rosszabb eséllyel kapnak meg egy Airbnb-s szállást.

A Kolumbia Egyetem kutatói most megmutatták, hogy az Instagram fotó megosztó két gyakran használt algoritmusa, hogyan erősíti meg a hálózat homofíliáját – amikor hasonló gondolkodású emberek egy csoportot alkotnak. A kutatók ezen felül azt is megmutatták, hogy ez a hatás hogyan teszi a nőket kevésbé láthatóvá. Az eredményeik szerint, azoknak a nőknek a képei, amiket kevesebb eséllyel ‘kedvelnek’ vagy kommentelnek alá, az algoritmusok bevezetése után még kevésbé válnak népszerűvé.

“Egyszerűen megmutattuk, hogy bizonyos algoritmusok, hogyan veszik fel a mintákat az adatokban,” mondta Ana-Andreea Stoica, a tanulmány vezetője. “Ez akkor válik problémává, amikor a hálózaton terjedő információ egy állás hirdetés vagy más lehetőség. Az algoritmusok így még nagyobb hátrányba hozhatják a nőket.”

A kutatók az adatokat még 2014-ben gyűjtötték be az Instagramról – miután azt a Facebook megvette, de még az előtt, hogy bevezették volna az algoritmusaikat, amelyek például megkönnyítik a barátok barátaival való kapcsolatteremtést. Annak ellenére, hogy az adatokban lévő 550000 Instagram felhasználó 54%-a volt nő, mégis a férfiak 52%-a kapott legalább 10 ‘kedvelést’ és kommentet – amíg a nőknek csak a 48%-a.

Ahogy gondolták a homofíliának szerepe volt ebben. Az eredmények szerint a férfiak 1,2-szer többször ‘kedvelték’ vagy kommenteltek egy férfi társuk fényképére, amíg a nők csak 1,1-szer többször érintkeztek nőtársaikkal.

Amikor kettő széles körben használt ajánló algoritmust – Adamic-Adar és Random Walk – használtak a kutatók, akkor az eredmények szerint a nők 48%-os aránya ezeknek a hatására 36 és 30%-ra esett vissza. Ahogy arra a matematikai modellek is utaltak ez a különbség a legnépszerűbb Instagramm felhasználóknál volt a legnagyobb – mint Kevin Systrom, a cég vezérigazgatója, aki 1,5 millió követőt tudhat magának.

Amikor az algoritmusokat csak ezekre az úgynevezett szuper-influencerekre alkalmazták, akkor a nők láthatóság hatalmasat zuhant. Amíg a felső 0,1%-ban a nők többségben voltak (54-46 százalék), azonban a rendszer nagyobb eséllyel ajánlotta a férfiakat az új felhasználóknak – a nőknek csupán 26-28 százalékát ajánlotta a két algoritmus.

“Az algoritmus felveszi az apró mintákat és felerősíti őket,” mondta Augustin Chaintreau, a tanulmány rangidős szerzője. “Mi nem azt kérjük, hogy az algoritmus vak legyen az adatokra, csak azt, hogy javítsa ki azt a tendenciáját, hogy felnagyítja a már ott levő előítéleteket.”

Ez a tanulmány csak az egyike azoknak, amik azt vizsgálják, hogy az algoritmusok és a tartalom szűrők milyen hatással lehetnek a közösségi média struktúrájára hosszú távon.

A kutatók szerint a probléma megoldásához más direkt erre a célra készült algoritmusokat lehetene használni – amik különböző etnikai és nemi célokat tűzne ki maga elé. A korábbi tanulmányok szerint azért van szükség algoritmusokra mert pusztán a tényezők befolyásolásával nem érnek el megfelelő hatást.

Forrás: dl.acm.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.