Javítható a kreativitás az agy megfelelő stimulálásával

Queen Mary Egyetem és a Goldsmiths Egyetem tudósai egy új módszert fejlesztettek ki a kreativitás javítására. Ezt úgy érték el, hogy átmenetileg elnyomták a homloklebeny egy fontos részét – a baloldali dorsolaterális prefrontális kérget (DLPFC) – ami a gondolkodásunkban és az érvelésben is fontos szerepet játszik.

“A problémákat a tapasztalati úton szerzett szabályok felhasználásával oldjuk meg, és a DLPFC kulcsfontosságú szerepet játszik ennek a folyamatnak az automatizálásában,” mondta Caroline Di Bernardi Luft, a tanulmány első szerzője. “Az idő nagy részében jól működik, de elképesztően elbukik, amikor egy új problémával találkozunk, amihez újfajta gondolkodásra lenne szükség – a korábbi tapasztalataink igenis blokkolhatják a kreativitásunk. Hogy eltörjük ezt a mentális fixációt, fel kell lazítanunk a tanult szabályainkat.”

A kutatók egy transzkraniális egyenáramú ingerlés (tDCS), nevű technikát használtak, amelynél egy sóoldattal átitatott elektródát helyeznek a fejbőrre, ami egy gyenge elektromos áram segítségével képes befolyásolni az adott terület izgatottságát. Az áram folyási irányától függően a DLPFC átmenetileg elnyomott vagy aktív állapotba került. A nagyon alacsony áram használata biztosította, hogy ne okozzanak kárt vagy kellemetlenséget az agyban.

A kutatók összesen 60 résztvevő kreatív problémamegoldó képességét vizsgálták meg a következő állapotok egyikében: DLPFC elnyomott, aktivált vagy nem befolyásolt állapotában. Az önkénteseknek “gyufaszálas problémákat” kellett megoldaniuk, amik közül több igen nehéz volt és a számítási képességek mellet a szabályok rugalmas kezelésére is szükség volt a megoldásukhoz.

Azok a résztvevők akiknek a DPLCFC-je átmenetileg elnyomott állapotban volt nagyobb eséllyel oldották meg  a nehéz problémákat mint az aktivált vagy nem nem stimulált társaik. Ez megmutatja, hogy a DLPFC elnyomása segít feltörni a tapasztalati úton kialakult feltételezések által létrehozott mentális gátat, ezzel segítve az elrugaszkodottabb gondolkodást.

Azonban ezek a résztvevők rosszabbul teljesítettek azoknál a feladatoknál, amelyeknél fontos volt több tárgy folyamatos fejbentartása. Ezeket a problémákat próbálgatással lehetett a legegyszerűbben megoldani, ezért ezeknél jelentős előnyt jelentett a különböző lépések észben tartása.

“Ezek az eredmények azért fontosak, mivel megmutatják a non invazív módon történő agystimulációs módszerek lehetőségét mentális funkciók javítására,” mondta Luft. “Azonban az eredményeinkből az is látszik, hogy a technika lehetséges alkalmazásánál, részletesebben figyelembe kell vennünk a célpont kognitív funkcióját, ahelyett hogy egyszerűn feltételeznénk, hogy a tDCS képes javítani a kognitív funkciókat – mint azt több a készüléket otthoni használatra árulni kívánó cég állítja. Én azt mondanám, hogy még nem vagyunk abban a helyzetben, hogy felvegyünk egy elektromos sapkát és elkezdjük stimulálni az agyunkat azt remélve, hogy azzal valami kognitív haszonhoz jutunk majd.”

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.