Kategóriák Ember

Jelentős hatása van a géneknek a kutyatartásra

Egy svéd-brit csapat a 35035 ikerpár adatait tartalmazó svéd adatbázist használták fel arra, hogy kiderítsék mennyire örökletes a kutyatartás. A tanulmányuk eredménye szerint a kutyatartás esélyében lévő emberek közötti variáció felét adják genetikai tényezők.

A kutyák az első háziasított állatok között voltak és már legalább 15000 éve ápolnak közeli kapcsolatot az emberekkel. A kutyatartás ma is igen elterjedt a társadalomban és a vizsgálatok szerint a gazdák mentális és fizikai egészségére is jótékonyan hat. Most a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kutyatartásnak van-e valamilyen örökletes komponense.

Az viszont, hogy az eredmények szerint ilyen nagy mértékben számít a genetika, abban hogy tartunk-e kutyát, a kutatókat is meglepte és elmondásuk szerint ennek más az ember-háziállatok kapcsolatait vizsgáló kutatások számára is komoly jelentősége lehet. Például a kutyatartás már korábban említett egészségre gyakorolt pozitív hatásai mögött állhatnak genetikai tényezők is, nem pedig pusztán a kutyákkal való együttélésből fakadó tényezők.

Az ikreken végzett kutatásokkal általában a genetikai és környezeti tényezők elválasztását végzik, mivel az egypetéjű ikrek teljes genomja megegyezik, így genetikai szempontból ugyanazok a hatások érik őket. A mostani kutatásban azt vizsgálták, hogy az elválasztott ikreknél mekkora szerepe lehetett a genetikának a kutyatartásban. Az eredmények szerint az egypetéjű iker párok tagjai között sokkal hasonlóbbak voltak a kutyatartás terén mint a kétpetéjű ikrek.

Amíg ezek a kutatások arra nem képesek, hogy megmutassák melyik géneknek van szerepe a jelenségben, addig azt meg tudják mutatni, hogy mekkora szerepe van a környezetnek és a genetikának benne.

Ezért a projekt következő logikus lépése ezeknek a géneknek a felderítés lesz és annak meghatározása, hogy ezek a génváltozatok milyen más hatásokkal vannak az emberekre.

Amíg a kutyák háziasításáról több régészeti adat is fennmaradt, addig a kapcsolat terén még rengeteg rejtély maradt fenn, amelynek megmagyarázásában lényeges szerepe lehet a jövőben a különböző genetikai vizsgálatoknak – akár a kutyáknál, akár az embereknél.

Forrás: nature.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hatalmas lehetőség van a városi növénytermesztésben

A nagyvárosok kertjeinek és zöldterületeinek 10 százalékán elég zöldséget és gyümölcsöt lehetne termeszteni, hogy a lakosság 15 százalékának fedezzék a…

2020-04-02

Mikroorganizmusok segíthetnek a rák kimutatásában

Hagyományosan a rákot az emberi genom betegségének tekintik, amelynél a gének mutációja miatt a sejtek nem halnak meg, hanem megállíthatatlan…

2020-04-02

A felmelegedés miatt a sarkok felé mozdulnak a tengeri élőlények

Az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva a világ óceánjai átlagosan 1 C°-al melegebbek. Új kutatások szerint ezek a változások jelentős…

2020-04-02

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom