Kategóriák Ember

Jelentős hatása van a géneknek a kutyatartásra

Egy svéd-brit csapat a 35035 ikerpár adatait tartalmazó svéd adatbázist használták fel arra, hogy kiderítsék mennyire örökletes a kutyatartás. A tanulmányuk eredménye szerint a kutyatartás esélyében lévő emberek közötti variáció felét adják genetikai tényezők.

A kutyák az első háziasított állatok között voltak és már legalább 15000 éve ápolnak közeli kapcsolatot az emberekkel. A kutyatartás ma is igen elterjedt a társadalomban és a vizsgálatok szerint a gazdák mentális és fizikai egészségére is jótékonyan hat. Most a kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a kutyatartásnak van-e valamilyen örökletes komponense.

Az viszont, hogy az eredmények szerint ilyen nagy mértékben számít a genetika, abban hogy tartunk-e kutyát, a kutatókat is meglepte és elmondásuk szerint ennek más az ember-háziállatok kapcsolatait vizsgáló kutatások számára is komoly jelentősége lehet. Például a kutyatartás már korábban említett egészségre gyakorolt pozitív hatásai mögött állhatnak genetikai tényezők is, nem pedig pusztán a kutyákkal való együttélésből fakadó tényezők.

Az ikreken végzett kutatásokkal általában a genetikai és környezeti tényezők elválasztását végzik, mivel az egypetéjű ikrek teljes genomja megegyezik, így genetikai szempontból ugyanazok a hatások érik őket. A mostani kutatásban azt vizsgálták, hogy az elválasztott ikreknél mekkora szerepe lehetett a genetikának a kutyatartásban. Az eredmények szerint az egypetéjű iker párok tagjai között sokkal hasonlóbbak voltak a kutyatartás terén mint a kétpetéjű ikrek.

Amíg ezek a kutatások arra nem képesek, hogy megmutassák melyik géneknek van szerepe a jelenségben, addig azt meg tudják mutatni, hogy mekkora szerepe van a környezetnek és a genetikának benne.

Ezért a projekt következő logikus lépése ezeknek a géneknek a felderítés lesz és annak meghatározása, hogy ezek a génváltozatok milyen más hatásokkal vannak az emberekre.

Amíg a kutyák háziasításáról több régészeti adat is fennmaradt, addig a kapcsolat terén még rengeteg rejtély maradt fenn, amelynek megmagyarázásában lényeges szerepe lehet a jövőben a különböző genetikai vizsgálatoknak – akár a kutyáknál, akár az embereknél.

Forrás: nature.com

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.