Kategóriák Természet

Kiderült, hogy tévhit uralhatja a modern mezőgazdaságot

Egy új tanulmány szerint téves lehet az az elterjedt feltételezés, hogy a mai búzafajták sokkal jobban függenek a rovarölő szerektől és a trágyázástól mint őseik.

A Queensland Egyetem vezette kutatás szerint éppen ellenkezőleg, a mai modern búzák az optimális – mesterségesen megtámogatott – és a kedvezőtlen körülmények között is jobban teljesítenek korábbi fajtáiknál.

A kutatók szerint elterjedtnek számít az a nézet, hogy a hosszú ideje zajló folyamatos nemesítés miatt a modern termények már teljesen ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaságnak és az emberi közbeavatkozások nélkül hozamuk számottevően leromlana.

Azonban az új vizsgálat szerint még a kedvezőtlen – kevés trágya, növényvédő szer és víz – mellett is képesek jobb hozamokat produkálni mint a nem nemesített  fajták.

A kutatók szerint ez legalább részben annak köszönhető, hogy a modern búzafajták génállománya gazdagabb mint azt a legtöbben gondolnák, így a növények felkészültebbek a különböző szélsőséges körülményekre.

A kutatók szerint az eredmények valószínűleg a legtöbb gazda és környezetvédő számára is meglepetést jelenthetnek, amíg organikus növénytermesztés számára is egy ‘újszerű’ utat nyithat meg a terméshozam javítására. Ez természetesen a modern ellenállóbb növényfajtákra történő fokozatos átállást takarja, ami az eddigi nézetek miatt nem tűnt logikus lépésnek.

Mivel a búza a világ legfontosabb terménye, így kiemelt figyelem kíséri az elmúlt években, ahogy az egyre gyakoribbá váló szárazságok miatt világméretben csökken a hozama. Mind emiatt a modern búzafajok tulajdonságainak vizsgálata kiemelten fontos lehet a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásához.

A felfedezéseknek ezen felül a növénynemesítők számára is komoly jelentősége lehet, mivel ezek alapján a nagy terméshozam előnyben részesítésének más előnyei is lehetnek.

A kutatás első részében az európai mezőgazdaság elmúlt 50 évében fontos szerepet betöltő 200 búza változatot hasonlították össze. A különböző fajták teljesítményét magas, közepes és alacsony vegyszeres beavatkozás mellett is megvizsgálták.

A projekt második lépésében a kapott eredményeket a különböző búzafajok genetikai felépítésével vetették össze. A kutatók szerint ez elég információt ad ahhoz, hogy mesterséges intelligenciás algoritmus segítségével meghatározzák milyen nemesítési útvonalakon hozhatóak leghatékonyabban össze az egyes fontosnak ítélt jellemzők.

Forrás: nature.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.