Kategóriák Természet

Kiderült, hogy tévhit uralhatja a modern mezőgazdaságot

Egy új tanulmány szerint téves lehet az az elterjedt feltételezés, hogy a mai búzafajták sokkal jobban függenek a rovarölő szerektől és a trágyázástól mint őseik.

A Queensland Egyetem vezette kutatás szerint éppen ellenkezőleg, a mai modern búzák az optimális – mesterségesen megtámogatott – és a kedvezőtlen körülmények között is jobban teljesítenek korábbi fajtáiknál.

A kutatók szerint elterjedtnek számít az a nézet, hogy a hosszú ideje zajló folyamatos nemesítés miatt a modern termények már teljesen ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaságnak és az emberi közbeavatkozások nélkül hozamuk számottevően leromlana.

Azonban az új vizsgálat szerint még a kedvezőtlen – kevés trágya, növényvédő szer és víz – mellett is képesek jobb hozamokat produkálni mint a nem nemesített  fajták.

A kutatók szerint ez legalább részben annak köszönhető, hogy a modern búzafajták génállománya gazdagabb mint azt a legtöbben gondolnák, így a növények felkészültebbek a különböző szélsőséges körülményekre.

A kutatók szerint az eredmények valószínűleg a legtöbb gazda és környezetvédő számára is meglepetést jelenthetnek, amíg organikus növénytermesztés számára is egy ‘újszerű’ utat nyithat meg a terméshozam javítására. Ez természetesen a modern ellenállóbb növényfajtákra történő fokozatos átállást takarja, ami az eddigi nézetek miatt nem tűnt logikus lépésnek.

Mivel a búza a világ legfontosabb terménye, így kiemelt figyelem kíséri az elmúlt években, ahogy az egyre gyakoribbá váló szárazságok miatt világméretben csökken a hozama. Mind emiatt a modern búzafajok tulajdonságainak vizsgálata kiemelten fontos lehet a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásához.

A felfedezéseknek ezen felül a növénynemesítők számára is komoly jelentősége lehet, mivel ezek alapján a nagy terméshozam előnyben részesítésének más előnyei is lehetnek.

A kutatás első részében az európai mezőgazdaság elmúlt 50 évében fontos szerepet betöltő 200 búza változatot hasonlították össze. A különböző fajták teljesítményét magas, közepes és alacsony vegyszeres beavatkozás mellett is megvizsgálták.

A projekt második lépésében a kapott eredményeket a különböző búzafajok genetikai felépítésével vetették össze. A kutatók szerint ez elég információt ad ahhoz, hogy mesterséges intelligenciás algoritmus segítségével meghatározzák milyen nemesítési útvonalakon hozhatóak leghatékonyabban össze az egyes fontosnak ítélt jellemzők.

Forrás: nature.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Újabb nagy felfedezést tett a Blue Brain az agyműködéssel kapcsolatban

Azt már eddig is tudtuk, hogy a neuronok a beléjük érkező elektromos jeleket kisebb részekre bontják, most viszont a Blue…

2019-07-21 6:51 du.

A nők agya úgy reagál a pornográf tartalmakra mint a férfiaké

A Biológiai Kibernetika Max Planck Intézetének kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a nők agya ugyanúgy reagál a pornográf tartalmakra, mint…

2019-07-21 6:44 du.

Mocsári növényekben lévő tápanyagok segíthették elő az agyi fejlődést

A megfigyelés, miszerint a kongói medencében élő bonobók a mocsaras területen az agyi fejlődéshez elengedhetetlen jódban gazdag vízi növényeket gyűjtenek,…

2019-07-16 9:12 du.

A légszennyezés miatt rosszabbul teljesítenek Kínában a napelemek

Egy nemzetközi felmérés szerint a kínai légszennyezés miatt drámaian romlik az ország napelemeinek teljesítménye. A tanulmányban az ország különböző részein…

2019-07-13 11:52 de.

Elkészült az adattárolókat és memóriákat is kiszorítható “univerzális memória”

A brit Lancaster Egyetem tudósai által felfedezett és szabadalmaztatott új számítógépes memória megoldást jelenthet a digitális technológia energiakrízisére. A tanulmányuk…

2019-07-13 11:48 de.

Már nem csak tudományos fantasztikum a mesterséges gravitáció

A mesterséges gravitáció már hosszú ideje jelen van a tudományos fantasztikum világában - például a 2001: Űrodüsszeia forgó űrhajója -,…

2019-07-07 6:45 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.