Kategóriák Természet

Kiderült, hogy tévhit uralhatja a modern mezőgazdaságot

Egy új tanulmány szerint téves lehet az az elterjedt feltételezés, hogy a mai búzafajták sokkal jobban függenek a rovarölő szerektől és a trágyázástól mint őseik.

A Queensland Egyetem vezette kutatás szerint éppen ellenkezőleg, a mai modern búzák az optimális – mesterségesen megtámogatott – és a kedvezőtlen körülmények között is jobban teljesítenek korábbi fajtáiknál.

A kutatók szerint elterjedtnek számít az a nézet, hogy a hosszú ideje zajló folyamatos nemesítés miatt a modern termények már teljesen ki vannak szolgáltatva a mezőgazdaságnak és az emberi közbeavatkozások nélkül hozamuk számottevően leromlana.

Azonban az új vizsgálat szerint még a kedvezőtlen – kevés trágya, növényvédő szer és víz – mellett is képesek jobb hozamokat produkálni mint a nem nemesített  fajták.

A kutatók szerint ez legalább részben annak köszönhető, hogy a modern búzafajták génállománya gazdagabb mint azt a legtöbben gondolnák, így a növények felkészültebbek a különböző szélsőséges körülményekre.

A kutatók szerint az eredmények valószínűleg a legtöbb gazda és környezetvédő számára is meglepetést jelenthetnek, amíg organikus növénytermesztés számára is egy ‘újszerű’ utat nyithat meg a terméshozam javítására. Ez természetesen a modern ellenállóbb növényfajtákra történő fokozatos átállást takarja, ami az eddigi nézetek miatt nem tűnt logikus lépésnek.

Mivel a búza a világ legfontosabb terménye, így kiemelt figyelem kíséri az elmúlt években, ahogy az egyre gyakoribbá váló szárazságok miatt világméretben csökken a hozama. Mind emiatt a modern búzafajok tulajdonságainak vizsgálata kiemelten fontos lehet a klímaváltozás hatásainak ellensúlyozásához.

A felfedezéseknek ezen felül a növénynemesítők számára is komoly jelentősége lehet, mivel ezek alapján a nagy terméshozam előnyben részesítésének más előnyei is lehetnek.

A kutatás első részében az európai mezőgazdaság elmúlt 50 évében fontos szerepet betöltő 200 búza változatot hasonlították össze. A különböző fajták teljesítményét magas, közepes és alacsony vegyszeres beavatkozás mellett is megvizsgálták.

A projekt második lépésében a kapott eredményeket a különböző búzafajok genetikai felépítésével vetették össze. A kutatók szerint ez elég információt ad ahhoz, hogy mesterséges intelligenciás algoritmus segítségével meghatározzák milyen nemesítési útvonalakon hozhatóak leghatékonyabban össze az egyes fontosnak ítélt jellemzők.

Forrás: nature.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

A majmok gondolkodása rugalmasabb lehet mint az embereké

A Georgia Állami Egyetem új kutatása szerint, amikor arról van szó, hogy új hatékonyabb megoldásokat keresünk egy probléma megoldására, akkor…

2019-11-16

Sikeres volt az első szupravezető szélturbina tesztje

Sikerrel zárult az első szupravezető rotorral ellátott szélturbina tesztje. A 3,6 megawattos előállítására képes turbinát az EcoSwing tervezte és gyártotta…

2019-11-16

Megfejtették a fotoszintézist irányító fehérje szerkezetének titkát

A kutatóknak sikerült megfejteniük a fotoszintézisben kulcsfontosságú szerepet betöltő egyik vegyület felépítését. Szakértők szerint ezzel megnyílhat a lehetőség a folyamat…

2019-11-16

Már ereket is sikerült nyomtatni a mesterséges bőrbe

A Rensselaer Politechnikai Egyetem kutatói kifejlesztettek egy módszert, amivel lehetségessé válik a teljesen élő bőr 3D nyomtatása véredényekkel kiegészítve. A…

2019-11-08

A kávé a felére csökkentheti a májrák kialakulásának kockázatát

A Queen's University tudósai felfedezték, hogy a kávét fogyasztók körében lényegesen alacsonyabb a májrák leggyakoribb fajtájában (HCC) szenvedők száma. A…

2019-11-08

Mágneses mezővel szétválasztható ragasztót fejlesztettek ki

A Sussex Egyetem kutatói kifejlesztettek egy ragasztót, aminek ragadását a mágneses mező segítségével meg lehet szüntetni. A csapat szerint így…

2019-11-07

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom