Kategóriák Természet

Kiderült hogyan módosítják biológiai folyamatok a jegesedést

A víz valójában nem mindig nulla Celsius fokon fagy meg, ezért rengeteg különböző területen jelenthet előnyöket annak az ismerete, hogy milyen tényezők határozzák meg a fagyást.

A Utah Egyetem új felmérése szerint a természet számára több lehetőség is a rendelkezésre áll a jég képződés módosítására, például különböző baktériumok és rovarok által kiválasztott fehérjék segíthetik elő vagy éppen nehezíthetik meg a jégtakaró létrejöttét. A kutatás eredményeinek az időjárás pontosabb megértésében, illetve például a sípályák hótakarójának fenntartásában is szerepe lehet majd a jövőben.

Az eredményekben már meghatározták, hogy a baktériumok milyen hőmérséklet mellett kezdenek kiválasztani olyan fehérjéket, melyek elősegítik az összefüggő hótakaró létrejöttét, illetve, hogy mikor termelnek fagyásgátló fehérjéket – amelyek egy bizonyos hőmérséklet alatt már igen rossz hatásfokúak.

Már hosszú ideje lehetett tudni, hogy az élőlények szeretnek beleszólni az eljegesedésbe. A rovaroknak, a halaknak és egyes növényeknek is megvan a saját jegesedés gátló fehérjéi, ami segít nekik túlélni a téli fagypont alatti időszakokat. Továbbá egyes kórokozók – például a Pseudomonas syringae – direkt olyan fehérjéket hoz létre, amik elősegítik a fagyást, ezzel megsértve és legyengítve a növényeket, még mielőtt megtámadnák őket.

Visszatérve a vízhez és a fagyás folyamatához; a teljesen tiszta víz nem fagy meg -35 C° felett. Ahhoz hogy ennél magasabb hőmérsékleten is meginduljon a fagyás valamilyen szennyező anyagra van szükség, ami kibillenti a víz molekulákat a helyzetükből és megindítja a jég kristályszerkezetének kialakulását. A jegesítő fehérjék úgy jönnek a képbe, hogy a fagyás kezdeti szakaszában a képződött jég kristályokhoz kapcsolódnak ezzel lecsökkentve a további fagyás energiaszükségletét. Egyes fehérjék annyira hatékonyak, hogy akár már -2 C°-os kiválhatják a fagyást és egyes fajtáikat már forgalomba is helyezték, hogy felhasználásukkal megkönnyebbítsék a sípályák havának fenntartását és esetenként a pótlását is.

Ezzel szemben a jegesedésgátló fehérjék, hasonlóan a kezdeti jégkristályokhoz kapcsolódnak, viszont eltorzítják a keletkező kristályok felületét, ezzel lényegesen megnehezítve a fagyás folytatódását, amihez így sokkal alacsonyabb hőmérsékletre van szükség.

A két fajta fehérje létezése eddig sem volt ismeretlen, viszont eddig csak keveset lehetett tudni arról, hogy a fehérjék csoportosulása és mérete milyen szerepet játszik a folyamatban. Ezekre a kérdésekre igyekszik választ adni az új tanulmány. Ehhez pedig molekuláris szimulációkat végeztek, hogy megállapítsák a különböző fehérjék hogyan is reagálnak a víz molekulákra különböző hőmérsékletek mellett. Az eredmények szerint az alapvető mechanizmus, amivel a fehérjék a jég molekulákhoz kötődik, mindkét fajta fehérje esetében rendkívül hasonló, viszont a működésbeli különbségeiket, a méretük és a csoportosulásuk közötti eltérés eredményezi – minél nagyobb egy fehérje, annál inkább gátolja a fagyást és minél jobban csoportosul annál inkább segíti azt.

Az eredmények szerint a jegesedésgátló fehérjék hatására csak valamivel -35 C° felett indult meg a jegesedés, ami egybevág a kísérleti adatokkal is. További szimulációk szerint pedig 35 bakteriális fehérje közreműködése segít a jegesedés könnyebb előidézésében. A kutatók szerint ezek az alapvető ismeretek már elegek lehetnek ahhoz, hogy saját egyedi szintetikus fehérjéket hozzanak létre a kíván hőmérséklethez igazítva.

Ezen felül a felfedezésnek az időjárás tekintetében is jelentős szerepe lehet majd a jövőben, mivel a havazás megindulásánál is egyfajta jégképzés történik, amíg a különálló kristályok el nem érnek egy bizonyos méretet, amikor is elkezdenek kicsapódni és lehullani. Magasan fekvő területeken a korom és a por is elindíthatja ezt a folyamatot, viszont alacsonyan fekvő területeken nem a por, hanem baktériumok is kiválthatják a folyamatot. Emiatt fontos tudnunk, hogy ezek a baktériumok, hogyan reagálnak a különböző hőmérsékletekre, mivel ezzel jobban előrejelezhető lehet a felmelegedésnek vagy a lehűlésnek a havazás esélyére gyakorolt hatása és ezt hogyan befolyásolhatja majd a globális klímaváltozás a jövőben.

A jelenlegi klímamodellekben a csapat szerint ezért még nem is vették figyelembe ezeket a tényezőket, pedig a hónak komoly szerepe van egy adott terület hőmérsékletének a meghatározásában.

Forrás: pubs.acs.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

A brokkoliban lévő vegyület segíthet a rák elleni küzdelemben

Igaz lehet a népi bölcsesség, a brokkoli tényleg jót tesz nekünk. Már korábban is tudni lehetett, hogy a brokkoli és…

2019-05-23 8:22 du.

A Hold keletkezésével került víz a Földre

A Föld a Naprendszerben egyedülálló módon az egyetlen olyan égitest, amelyen nagy mennyiségű víz van és egy viszonylag nagy méretű…

2019-05-23 8:15 du.

Fényre cserélhetik az elektromosságot az adathordozókban

Elektromosság helyett fény impulzusokon alapuló szupergyors adatfeldolgozási eljárást fejlesztettek ki kutatók. A találmányban mágnesek felelnek a számítógép adatainak elraktározásáért, melyek…

2019-05-23 7:53 du.

Az eredmények megismételhetősége nem mindig jelenti azt, hogy valójában igazak

A reprodukálható tudományos eredmények nem mindig igazak és a valóban igazi eredmények nem mindig reprodukálhatóak. Legalábbis erre jutott a Idaho…

2019-05-22 7:34 du.

Több bokorlakó énekesmadárral jobban lehetne védekezni a poloskainvázió ellen

Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne például…

2019-05-21 8:46 du.

A “hangyahidak” inspirálta rendszer megjavítja az áramkörök hibáit

A szociális rovar kolóniák rendkívül összetett módon képesek ön rendeződni; például két ág között a hangyák egymásba kapaszkodnak, hogy élő…

2019-05-21 8:37 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.