Kategóriák Történelem

Kiderült hol és mikor alakulhatott ki a kannabisz szívás

A kannabiszt már több évezrede termesztik Kelet-Ázsiában. Azonban viszonylag keveset lehet tudni a növény korai felhasználási módjairól és arról, hogy mikor kezdték kiemelten a pszichoaktív tulajdonságai miatt termeszteni. Mára a kannabisz számít a legelterjedtebb pszichoaktív drognak, ám régészeti és történészeti szempontból nagyon kevés bizonyíték szól amellett, hogy az ősi világban is ilyen célokra használták volna.

Egy kutatás során viszont a kannabiszból származtatható pszichoaktív vegyületekre bukkantak az ázsiai Pamír hegységben található Jirzankal temető füstölőiben. Az Emberi Történelemtudományos Max Planck Intézet, a Kínai Társadalomtudományos Akadémia és a Kínai Tudományakadémia közös tanulmánya szerint ebben az időben az emberek már következetesen a növény THC tartalma alapján végezték a nemesítést, aminek termékét temetkezési rítusok során használtak fel. Eddig ez a legkorábbi bizonyíték, ami szerint a kannabiszt pszichoaktív tulajdonságai miatt használták fel.

A kannabisz növény hatalmas történelmi múltra tekint vissza mivel már időszámításunk előtt 4000 évvel is széles körben termesztették Ázsia keleti részein az olajos magjai és leveleinek rostjai miatt. Azonban ezekben a növényekben – hasonlóan a ma vadon élő változatokhoz – csak nagyon alacsony mennyiségű THC és más pszichoaktív hatású kannabionoid volt. Emiatt rejtélybe burkolózik, hogy mikor és hol jelentek meg először az ezeket a vegyületeket nagyobb koncentrációban tartalmazó növények és az emberek mikor ismerték fel először a használatukban rejlő további lehetőségeket.

A történészek körében viszonylag nagy az egyetértés abban, hogy a kannabisz szívás először a közép-ázsiai sztyeppéken jelent meg, viszont ezt mindössze egy időszámításunk előtti első évezredből származó görög feljegyzés támasztja alá. Emiatt a régészek már hosszú ideje igyekeznek kézzelfogható bizonyítékot találni a térség kannabisz használatára.

A mostani kutatásban részt vevő régészek eredetileg azt igyekeztek kideríteni, hogy a kínai hegységben feltárt temetőben talált fából készült égetőknek milyen szerepe lehetett. A kormeghatározás szerint a feltárt sírkamrák megközelítőleg 2500 évesek lehetnek és az égetőben talált maradványok kémiai vizsgálata alapján nagy valószínűséggel egy kannabisz kivonat nyomaira bukkantak – aminek már számottevően magasabb volt a THC tartalma mint vadon termő rokonának.

Az eredmények szerint a Pamír hegység őslakosai már a kannabisz magas THC tartalmú változatát termesztették és használták. Ezt a feltételezést erősíti az is hogy a területtől nyugatra és Kína más területein is találtak későbbi időkből származó nyomokat arra, hogy temetkezési rituálék során használtak kannabiszt. Ez alapján a növény magas THC tartalmú változata először ezen a hegyvidéken jelent meg, majd később a kereskedelmi utak révén terjedt el a kontinens más részeire is. Ezt erősíti az is, hogy a sírkamrákban talált emberi maradványok vizsgálata szerint nem mindegyik ott eltemetett ember volt helyi.

Arra viszont, hogy a Pamír hegységben élő emberek valóban magas THC tartalmú kannabiszt termesztettek, vagy csupán felkutatták a helyi különleges fajtákat, nem derült fény. Az egyik elmélet szerint a hegységben élő kannabisz növényeknek nagyobb UV sugárzással és más stresszfaktorokkal kellett szembenézniük, amire az egyik lehetséges válaszreakció lehetett a THC termelés. Emiatt a hegyvidékeken nagyobb eséllyel jelenhetnek meg a növénynek ilyen, potensebb változatai.

Mostanság a kannabisz használat főleg kedvtelésből, rekreációs célból történik – és feltörekvőben van a gyógyászati használat is -, addig a múltban több bizonyíték is szól amellett, hogy először a most felfedezetthez hasonlóan, temetkezések során alkalmazták, amiből később nőhetett ki a gyógyászati használat is.

A kutatók szerint, ahogy egyre inkább válik törvényileg is elfogadottá világszerte a kannabisz használat, úgy lehet egyre fontosabb a növény múltjának feltárása is.

Forrás: advances.sciencemag.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.