Kategóriák Történelem

Kiderült hol és mikor alakulhatott ki a kannabisz szívás

A kannabiszt már több évezrede termesztik Kelet-Ázsiában. Azonban viszonylag keveset lehet tudni a növény korai felhasználási módjairól és arról, hogy mikor kezdték kiemelten a pszichoaktív tulajdonságai miatt termeszteni. Mára a kannabisz számít a legelterjedtebb pszichoaktív drognak, ám régészeti és történészeti szempontból nagyon kevés bizonyíték szól amellett, hogy az ősi világban is ilyen célokra használták volna.

Egy kutatás során viszont a kannabiszból származtatható pszichoaktív vegyületekre bukkantak az ázsiai Pamír hegységben található Jirzankal temető füstölőiben. Az Emberi Történelemtudományos Max Planck Intézet, a Kínai Társadalomtudományos Akadémia és a Kínai Tudományakadémia közös tanulmánya szerint ebben az időben az emberek már következetesen a növény THC tartalma alapján végezték a nemesítést, aminek termékét temetkezési rítusok során használtak fel. Eddig ez a legkorábbi bizonyíték, ami szerint a kannabiszt pszichoaktív tulajdonságai miatt használták fel.

A kannabisz növény hatalmas történelmi múltra tekint vissza mivel már időszámításunk előtt 4000 évvel is széles körben termesztették Ázsia keleti részein az olajos magjai és leveleinek rostjai miatt. Azonban ezekben a növényekben – hasonlóan a ma vadon élő változatokhoz – csak nagyon alacsony mennyiségű THC és más pszichoaktív hatású kannabionoid volt. Emiatt rejtélybe burkolózik, hogy mikor és hol jelentek meg először az ezeket a vegyületeket nagyobb koncentrációban tartalmazó növények és az emberek mikor ismerték fel először a használatukban rejlő további lehetőségeket.

A történészek körében viszonylag nagy az egyetértés abban, hogy a kannabisz szívás először a közép-ázsiai sztyeppéken jelent meg, viszont ezt mindössze egy időszámításunk előtti első évezredből származó görög feljegyzés támasztja alá. Emiatt a régészek már hosszú ideje igyekeznek kézzelfogható bizonyítékot találni a térség kannabisz használatára.

A mostani kutatásban részt vevő régészek eredetileg azt igyekeztek kideríteni, hogy a kínai hegységben feltárt temetőben talált fából készült égetőknek milyen szerepe lehetett. A kormeghatározás szerint a feltárt sírkamrák megközelítőleg 2500 évesek lehetnek és az égetőben talált maradványok kémiai vizsgálata alapján nagy valószínűséggel egy kannabisz kivonat nyomaira bukkantak – aminek már számottevően magasabb volt a THC tartalma mint vadon termő rokonának.

Az eredmények szerint a Pamír hegység őslakosai már a kannabisz magas THC tartalmú változatát termesztették és használták. Ezt a feltételezést erősíti az is hogy a területtől nyugatra és Kína más területein is találtak későbbi időkből származó nyomokat arra, hogy temetkezési rituálék során használtak kannabiszt. Ez alapján a növény magas THC tartalmú változata először ezen a hegyvidéken jelent meg, majd később a kereskedelmi utak révén terjedt el a kontinens más részeire is. Ezt erősíti az is, hogy a sírkamrákban talált emberi maradványok vizsgálata szerint nem mindegyik ott eltemetett ember volt helyi.

Arra viszont, hogy a Pamír hegységben élő emberek valóban magas THC tartalmú kannabiszt termesztettek, vagy csupán felkutatták a helyi különleges fajtákat, nem derült fény. Az egyik elmélet szerint a hegységben élő kannabisz növényeknek nagyobb UV sugárzással és más stresszfaktorokkal kellett szembenézniük, amire az egyik lehetséges válaszreakció lehetett a THC termelés. Emiatt a hegyvidékeken nagyobb eséllyel jelenhetnek meg a növénynek ilyen, potensebb változatai.

Mostanság a kannabisz használat főleg kedvtelésből, rekreációs célból történik – és feltörekvőben van a gyógyászati használat is -, addig a múltban több bizonyíték is szól amellett, hogy először a most felfedezetthez hasonlóan, temetkezések során alkalmazták, amiből később nőhetett ki a gyógyászati használat is.

A kutatók szerint, ahogy egyre inkább válik törvényileg is elfogadottá világszerte a kannabisz használat, úgy lehet egyre fontosabb a növény múltjának feltárása is.

Forrás: advances.sciencemag.org

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hatalmas lehetőség van a városi növénytermesztésben

A nagyvárosok kertjeinek és zöldterületeinek 10 százalékán elég zöldséget és gyümölcsöt lehetne termeszteni, hogy a lakosság 15 százalékának fedezzék a…

2020-04-02

Mikroorganizmusok segíthetnek a rák kimutatásában

Hagyományosan a rákot az emberi genom betegségének tekintik, amelynél a gének mutációja miatt a sejtek nem halnak meg, hanem megállíthatatlan…

2020-04-02

A felmelegedés miatt a sarkok felé mozdulnak a tengeri élőlények

Az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva a világ óceánjai átlagosan 1 C°-al melegebbek. Új kutatások szerint ezek a változások jelentős…

2020-04-02

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom