Kategóriák Természet

Kiderült, mégsem rákok a kékvérű tőrfarkú rákok

A tőrfarkú rákok a maguk kék színű vérével és tíz lábával elég különlegesnek tűnhetnek. Felfedezésük után először a rákokkal, homárokkal és más rákszabásúakkal hozták kapcsolatba őket, 1881-ben azonban E. Ray Lankester evolúciós biológus egy másik csoportba helyezte őket, amely közelebbi rokonságban áll a pókokkal és a skorpiókkal.

A tőrfarkú rákokat azóta a pókszabásúak egyik őseként tartják számon, azonban a kutatók eddig nem rendelkeztek elég genetikai adattal ahhoz, hogy ezt egyértelműen igazolják. Éppen erre igyekszik megoldást kínálni a Wisconsin-Madison Egyetem evolúciós biológusainak új tanulmánya.

Most a rendelkezésre álló genetikai adatok modern módszerekkel történő vizsgálatával a kutatók arra jutottak, hogy nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a tőrfarkú rákok valóban a pókszabásúak közé tartoznak – és emiatt egyes korábbi elméleteket is érdemes lehet felülvizsgálni.

Az ízeltlábúakat (rovarok, rákszabásúak, pókszabásúak) sokan a Föld legsikeresebb állatainak tartják, mivel a szárazföldön, a vízben és a levegőben is megtalálhatók a maguk több milliónyi fajával.

A tőrfarkú rákok rendszertani besorolását a rákszabásúak közé nagyban megnehezítette, hogy a genetikai vizsgálatok közül több is arra utalt, hogy ez a faj közeli kapcsolatban lehet a pókokat, skorpiókat, atkákat, kullancsokat és a kevésbé ismert ostorfarkúakat egyesítő pókszabásúakkal. Azonban a kutatók erre hosszú ideig úgy tekintettek, mint a nem tökéletesen összegyűjtött adatok hibájából eredő eredményre.

Ezt erősítette az is, hogy fizikai jellemzőik alapján a tőrfarkú rákok sok hasonlóságot mutattak a többi rákszabásúval. Ezek között van a rákokra jellemző, rendkívül kemény külső vázuk, viszont kopoltyújuk a tengeri állatok között egyedülálló, és a szárazföldi pókok és skorpiók tüdejének módosulatának tűnik.

Jelenleg a tőrfarkú ráknak négy fajtája él a földön, azonban ezt a különleges fajt először 450 millió éves maradványokként fedezték fel. A fajt ezért élő fosszíliaként tartják számon, mely már több tömeges kihalást is túlélt, és vérét ma ipari környezetben bakteriális szennyezések kimutatására is használják.

Ez a közös ős utáni kutatást is nehezíti, mivel az eddigi vizsgálatok szerint az evolúció eltérő sebességgel zajlott a különböző állatcsoportok között, valamint egyes, mára már kihalt fajokról csak töredékes genetikai adatok állnak a kutatók rendelkezésére.

További problémát jelent az is, hogy a fajok közötti hasonló gének nem feltétlenül evolúciós kapcsolatra utalnak, hanem esetenként a közös élőhelyhez való adaptáció során bekövetkező, hasonló genetikai változásokat is jelenthetik. Erre jelentett valamilyen szinten megoldást az, hogy a tőrfarkú rákoknak még vannak különböző fajtái, aminek köszönhetően egyes géneket így ki tudtak zárni a más ízeltlábúakkal való összehasonlításból.

A kutatók több összetett modellt is készítettek az evolúciós kapcsolatok szemléltetésére, viszont a vizsgálati módszertől függetlenül, a tőrfarkú rákok mindig a pókszabásúak közé lettek sorolva. Az eredmények a kutatók szerint jól mutatják azt is, hogy az evolúciós biológusok nem válogathatják meg az elérhető adatok közül a nekik tetszőeket, mivel ezzel akár téves következtetésre is juthatnak.

Arra viszont a kutatás nem ad magyarázatot, hogy a többi pókfélével szemben a tőrfarkú rákok miért inkább a vizet választották nem pedig a szárazföldet (a tengeri pókok, valójában nem a pókfélék, hanem a tengeri ízeltlábúak közé tartoznak) és az sem derül ki belőle, hogy az ősük eredetileg szárazföldi vagy tengeri életmódot folytatott.

Forrás: academic.oup.com

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

“Lakható” bolygókat találtak egy közeli csillagrendszerben

Egy európai és chilei kutatócsapat bizonyítékot talált arra, hogy három élet kialakulására alkalmas bolygó kering a GJ1061 csillag körül. Tanulmányukban…

2019-09-05 8:14 du.

Egy 20 millió éves koponya meglepően összetett agynak adhatott otthont

Már hosszú ideje létezik az az elmélet, miszerint az emberszabású főemlősök agyának mérete fokozatosan, hosszú idő leforgása alatt érte el…

2019-08-29 2:19 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.