Kategóriák Természet

Kiderült melyik fél kezdeményezte a hangyák és a növények kapcsolatát

A növények rengeteg különböző tulajdonságukkal igyekeznek magukhoz csábítani a hangyákat – édes nektárral, menedékül szolgáló tüskékkel. Ezért cserében a hangyák szállítják a növények magjait és bizonyos esetekben más rovaroktól is megvédik őket.

Most egy új kutatás 1700 hangya és 10000 növényfaj genetikai történelmét vizsgálta meg. Az eredmények hosszú idejű koevolúcióról számolnak be, ami valószínűleg az élelem után kutató hangyákkal kezdődött, melyek hatására a növényekben a hangyák számára előnyös tulajdonságok kezdtek megjelenni.

Bizonyos növények egészen addig jutottak, hogy bizonyos jellemzőikkel ráveszik a hangyákat hogy megvédjék őket más rovaroktól és akár emlősöktől is. Bizonyos hangyák természetesen csak megragadják a növények által termelt nektárt és visszatérnek a bolyba, viszont sokuk hátramarad, hogy megvédje a növényt ezzel biztosítva, hogy a táplálékforrás hosszú távon is elérhető marad. Más növények tápanyagokban gazdag anyagokkal borítják magjaikat ezzel ösztönözve a hangyákat, hogy elszállítsák őket más, gyakran a hangyák jelenléte miatt táplálékban gazdagabb, területekre – ami miatt nem kell a növényeknek egymással versenyezni a nyersanyagokért.

Azonban a kutatók eddig nem tudták, hogy a kapcsolat hogyan is kezdődött. Mivel az evolúciót gyakran egyfajta fegyverkezési versenyhez szokták hasonlítani, így az egyik fő kérdés, hogy melyik fél kezdeményezte a kapcsolat kialakítását. Ez a “csirke és a tojás” problémájához hasonlít, mivel elképzelhető, hogy a a hangyák kezdték kihasználni a növényeket, vagy a növények kezdtek hangyákat magukhoz csalogatni.

A kutatók elmondása szerint evolúciós szempontból a növények és a hangyák kapcsolata egészen a dinoszauruszok koráig nyúlik vissza – és a viszonylag kevés a maradvány így megnehezíti a kapcsolat feltárását. A növényekről általában csak töredékek maradtak fenn, amíg annak ellenére, hogy hangya maradványokból rengeteget találtak az évek során, addig ezek a maradványok keveset árulnak el a hangyák viselkedéséről.

Így a mostani kutatásban a csapat hatalmas DNS és ökológiai adatbázisokhoz nyúlt a kérdés megválaszolásához. A kutatás során a viselkedési és fizikai jellemzőket a hangyák különböző családfáihoz kapcsolaták, ezzel meghatározva, hogy megközelítőleg mikor alakultak ki ezek a tulajdonságok továbbá a növényfajokkal is hasonló vizsgálatokat végeztek, megállapítva, hogy mikor fejlődtek ki náluk a hangyáknak kedvező jellemzők.

Ezeknek az időpontoknak a meghatározásával a kutatók újraalkották az ősi állapotokat, aminek köszönhetően meg tudták állapítani, hogy a növények mikor kezdtek el a hangyákra támaszkodni mint testőrök vagy mag hordók. Az eredmények szerint viszont a hangyák lényegesen korábban kezdték el kihasználni a növényeket és már hosszú ideje támaszkodtak rájuk mint élelemforrás mire elkezdtek megjelenni a növények hangyáknak kedvező jellemzői.

A kutatásban nagy segítséget jelentett, hogy még ma is léteznek olyan hangyafajok, melyek nem igazán foglalkoznak a növényekkel és így ezeknek a fajoknak a történelmének felvázolásával megállapították, hogy nagyjából mikor kezdték használni a növényeket a hangyák. A folyamat lépésről lépésre zajlott, az elején a hangyák csak a növényekkel borított területeket kezdték preferálni, mint élelemgyűjtő területek, amíg később elkezdték a növényeket is élelemforrásként használni, amit pedig az követett, hogy bizonyos hangyafajok a növényekre vagy azok köré is telepedtek.

Érdekes viszont, hogy amíg az évek során kölcsönösen hasznos együttműködés alakult ki bizonyos hangyafajok és a növények között, addig evolúciós szempontból ez a kapcsolatban lévő hangyafajoknak nem jelentett különösebb előnyt. Ezt az mutatja, hogy ezen hangyafajok száma nem növekedett gyorsabb ütemben mint más a növényekkel kapcsolatban nem lévő hangyafajoké.

A kutatás azért fontos jelentőségű mivel betekintést enged egy széles körben elterjedt és nagyon összetett kapcsolat fejlődésébe.

Forrás: pnas.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az ösztrogénnek is szerepe lehet az autizmusban

A kutatók kapcsolatot találtak a méhben való magas ösztrogénnek való kitettség és az autizmus kialakulásának valószínűsége között. Az új felfedezés…

2019-08-12 2:55 du.

Egy kvantum mikrofonnal képesek voltak megszámolni a hang részecskéit

A Stanford Egyetem fizikusai kifejlesztettek egy "kvantum mikrofont", ami annyira érzékeny, hogy képes fonononként - a hangot alkotó részecskék -…

2019-08-12 2:50 du.

Az afrikai füst látja el tápanyaggal az Amazonasz-esőerdőt és az óceánokat

A Miami Egyetem kutatói rájöttek, hogy az afrikai tüzek füstje viheti el az Amazonasz-esőerdő, Trópusi Atlanti-óceán és a déli óceánok…

2019-08-04 7:31 du.

Öregebb lehet a Hold, mint eddig gondolták

A Köln Egyetem Geológiai és Ásványtani Intézetének kutatói egy új tanulmányban megállapították, hogy a Hold megközelítőleg a Naprendszer keletkezése után…

2019-08-02 11:16 de.

Neurokognitív alapja lehet a szabad akaratnak

A filozófusok és a teológusok is évszázadok óta merengenek azon; hogy valóban létezhet-e szabad akarat? Ez idő alatt a szabad…

2019-08-02 11:01 de.

Még a profi matematikusok egy részén is kifogott egy egyszerű kivonás

A matematikai gondolkodásra sokan úgy tekintenek mint az elvont gondolkodás csúcsa. Azonban tényleg képesek vagyunk teljesen elvonatkoztatni a külvilágról szerzett…

2019-07-29 8:01 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.