Kiderült mi a vezetőkészség neurobiológiai alapja

A vezetők hajlamosabbak arra, hogy elfogadják a felelősséget, hogy mások jóllétével kapcsolatban kell döntéseket hozniuk. Most a Zürich Egyetem legújabb tanulmányában a kutatók azonosították, azokat a kognitív és neurobiológiai folyamatokat, amelyek meghatározzák, hogy egy adott ember hajlamosabb e magához venni a vezetést vagy inkább másokra bízza a döntéshozást.

Van egy közös dolog a szülők, cégvezetők, katonai vezetők, tanárok és az államigazgatás tagjai között; mindegyiküknek olyan döntéseket kell hozniuk, amelyek nemcsak saját magukra vannak hatással, hanem mások jóllétére is. A döntések következményeit egyének, vagy bizonyos esetekbe szervezetek és akár egy egész ország is viselheti.

A kutatók most arra keresték a választ, hogy mi különbözteti meg a magas vezető képességekkel rendelkező embereket. A kutatás során sikerült azonosítani, hogy a ‘követők’ egy bizonyos döntési módszert használnak; aminek központi elemei a felelősség csökkentése és alacsony hajlandóság az olyan döntések meghozatala felé, amelyek másokat is érintenek.

A tanulmányban a vizsgált csoportok vezetői, önmaguk hozhattak döntéseket vagy a döntést a csoport más tagjaira háríthatták. A vezetőknek két különböző csoportba sorolható döntéseket kellet hozniuk; az egyikben a döntés csak saját magukra volt hatással, a másikban pedig az egész csoportra. A kutatók a vezetők neurobiológiai folyamatait fMRI felvételekkel vizsgálták a döntéshozataluk alatt.

A kutatók több jellegzetes nézetet is teszteltek, mint például azt, hogy azok az emberek hajlamosabbak felelősséget vállalni a társaikért, akik önmaguk kevésbé tartanak a lehetséges veszteségektől vagy kockázatoktól. Ezek a tulajdonságok azonban nem magyarázták meg az egyes vezetők felelősség kerülő magatartását.

Ehelyett arra jutottak, hogy a felelősség elhárításának mértékét az határozta meg, hogy mennyire biztosak egy döntés végkimenetelében, hogyha az a döntés másokra is hatással van. Ez a hatás kifejezetten erős volt azoknál, akik a természetüknél fogva igyekeztek elkerülni a felelősségvállalást – ők szinte csak biztos esetekbe döntöttek a csoport sorsáról.

“Mivel ez a keretrendszer kiemeli, hogy a döntéshozatalhoz szükséges bizonyosság változása és nem az egyének általános irányítás átvételi tendenciája, ezért több vezetőségi típusra is kivetíthetők az eredmények,” mondta Micah Edelson, a tanulmány vezető szerzője. “Ebbe beletartozhatnak a tekintélyelvű vezetők, akik a legtöbb döntést maguk hozzák és az egyenlőségre törekvő vezetők, akik gyakran a csoport egyetértését keresik.”

Forrás: science.sciencemag.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.