Kiderült mi lesz majd a Napból halála után

A csillagászok egyetértenek abban, hogy a Nap megközelítőleg 10 milliárd év múlva meg fog halni, azonban eddig nem tudták, hogy ennek milyen következményei lehetnek.

A Manchester Egyetem által vezetett nemzetközi csapat szerint egy hatalmas ragyogó csillagközi gáz és porhalmazt – planetáris ködöt – fog alkotni.

A planetáris köd a csillagok 90%-ának aktív életének végét jelzi és a csillag átmenetét jelzi a vörös óriás és a fehér törpe állapot között. Azonban a tudósok eddig nem voltak meggyőződve arról, hogy a mi Napunkra is ez a sors vár – mivel az elméletek szerint túl alacsony a tömege ahhoz, hogy látható planetáris ködöt alkosson.

A nemzetközi csapat most egy új adat modellt dolgozott ki, amivel előre lehet jelezni a csillagok várható életciklusát. A modell segítségével meghatározható, hogy az adott csillag korától és tömegétől függően milyen fényességű lesz az általa kivetett atmoszférájának.

“Amikor egy csillag meghal az atmoszférájaként ismert gázt és por tömeget vet ki magából az űrbe. Ennek az atmoszférának a tömege elérheti a csillag teljes tömegének a felét is. Ez felfedi a csillag magját, ami a csillag életének ebben a szakaszában már kifut az üzemanyagából,” mondta Albert Zijlstra, a kutatócsapat vezetője.

“Ekkor kezdi a forró mag ragyogóvá tenni a kivetett atmoszférát nagyjából 10000 évre – ami csillagászati szempontból rövid idő. Ez teszi láthatóvá a planetáris ködöt. Némelyikük annyira fényes, hogy akár több tízmillió fényévnyi távolságból is látni lehet, amíg a csillaga maga túl gyenge fényű volt önmagában ehhez.”

A modell egy másik rejtélyre is megoldást adhat – ami már több évtizede foglalkoztatja a csillagászokat. Nagyjából 25 évvel ezelőtt a csillagászok rájöttek, hogyha más galaxisokban lévő planetáris ködöt vizsgálják, akkor a legfényesebbeknek mindig ugyanakkora a fénye. Ez annyira pontos volt, hogy a planetáris ködök fényességének vizsgálatával meg lehet határozni, hogy milyen messze van az adott galaxis – és az elméletek szerint minden galaxis típusnál működött ez a dolog.

Viszont amíg az adatok igazolták az elmélet helyességét, addig a tudományos modellek mást mondtak, mivel ezek szerint az öregebb alacsonyabb tömegű csillagok halványabb planetáris ködöt eredményeznek, mint a fiatal nagyobb tömegű csillagok.

“Az adatok szerint kaphatunk fényes planetáris ködöket a Naphoz hasonló alacsony tömegű csillagokból, azonban a modell szerint ez lehetetlen, mivel a Nap tömegek kétszeresénél kisebb tömegű csillagokból létrejött planetáris köd túl halvány hogy lássuk.”

Az új modell szerint az atmoszféra kilökése után a csillag háromszor olyan gyorsan melegedik fel mint amit a korábbi modell alapján feltételeztek. Emiatt sokkal könnyebb egy alacsony tömegű csillag számára – mint a Nap -, hogy fényes planetáris ködöt alkosson. Ez a modell szerint a Nap épphogy beleesik abba a tömeg tartományba, aminél a csillag még látható, habár igen halovány ködöt alkot – már egy pár százalékkal kisebb csillagok nem alkotnak látható ködöt.

“A Nap tömegének 1,1-szeresénél kisebb csillagok halvány ködöt és a tömegének háromszorosánál nagyobb tömegűek fényes ködöt alkotnak, viszont a többinél az előrejelzett fényesség nagyon közel áll a megfigyelésekkel,” mondta Zijlstra.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.