Kiderült mi volt Ötzi utolsó vacsorája

Még 1991-ben német turisták egy emberi test maradványaira bukkantak a Keleti-Alpokban. Azóta sikerült megállapítani, hogy a szóban forgó test a legöregebb természetes módon megőrzött maradvány.

Azonban csak most először vizsgálták meg Ötzi vagy, ahogy sokan mások hívják a jégember gyomrának tartalmát, ezzel egy ritka betekintést engedve az ősemberek étrendjébe. Az eredmények szerint a jégember utolsó vacsorája zsírokban gazdag lehetett.

A felfedezés ezen felül nem csak azt mutatja meg hogy több mint 5000 évvel ezelőtt mit is ehettek Európa lakói, hanem betekintést enged abba is, hogy hogyan készítették el ételeiket.

“Egy mikroszkópijával összevetett, komplementer multi-omics megközelítés segítségével képesek voltunk rekonstruálni a jégember utolsó vacsoráját, megmutatva hogy az étrendjének kiemelkedően magas zsírtartalma volt, amit alpesi kőszáli kecskék és vörös szarvasok húsával, alakor (egyszemű búza) gabonapelyhekkel és a méreganyagok alapján páfránnyal egészített ki,” mondta Frank Maixner, a tanulmány első szerzője.

A kutatók elmondása szerint a vizsgálatokra azért kellet ennyit várni, mivel nehéz volt meghatározni, hogy pontosan hol helyezkedik el a mumifikálódott maradvány gyomra – a mummifikáció során lényegesen feljebb került a testben. A gyomrot először 2009-ben sikerült észrevenni egy CT felvételen, amiből akkor mintát is vettek, hogy kiderítsék mit is tartalmaz.

“A gyomortartalom a korábban a vékonybél alsó szakaszából vett mintákhoz képest lényegesen jobban fennmaradt és nagy mennyiségű, a lipidekhez hasonló egyedi biomolekulát is tartalmazott, ami új módszerekkel történő vizsgálatok előtt nyitott meg a kaput, hogy választ adjunk Ötzi étrendjével kapcsolatban felmerült kérdéseinkre,” mondta Maixner.

A kutatók a hagyományos mikroszkópos vizsgálatok mellet több új modern módszert is bevetettek, hogy megállapítsák pontosan mi is volt a jégember gyomrában. Ez a széles körű vizsgálat olyan dolgokat vett figyelembe, mint a mintákban lévő ősi DNS, fehérjék, anyagcseretermékek és lipidek.

A kutatók alpesi kőszáli kecske szöveteket találtak, melyek valószínűleg magas zsírtartalmúak voltak – a gyomortartalom majdnem fele kecskezsír volt. Amíg ez a magas zsírtartalmú étrend meglepő volt a kutatók számára, addig az Alpok kíméletlenül hideg időjárás – ha csak azt nézzük, hogy Ötzi maradványait gleccserbe fagyva találták – magyarázatot adhat a szükségességére.

“A magas és hideg környezet kifejezetten próbára teszi az emberi fiziológiát és megfelelő tápanyagokra van szükség, hogy elkerüljük a gyorsan bekövetkező éhezést vagy az energiavesztést,” mondta Albert Zink, a kutatás egyik résztvevője. “A jégember látszólag teljesen tudatában volt annak, hogy a zsír kitűnő energiaforrást jelent.”

A vizsgálat szerint a vad húst frissen vagy szárítottan fogyasztotta a jégember. A kutatóknak viszont fejtörést jelentett, hogy magyarázatot adjanak, a valamilyen fajta páfrányból származó méreganyagok jelenlétére. Jelenleg a csapat szerint a legvalószínűbb magyarázat az, hogy a páfrányt gyógyszerként szedhette Ötzi, a beleiben korábban talált paraziták ellen. Egy másik elmélet szerint viszont a páfrány leveleket akár az ételeinek a csomagolására is használhatta – így a méreganyagok véletlen kerülhettek a szervezetébe.

A további vizsgálatok, megmutatták, hogy már ekkor is baktérium közösségek éltek az emberek bélrendszerébe. A kutatók szerint ezeknek a baktériumközösségeknek a vizsgálata még többet árulhat el arról, hogy az akkori kor emberei pontosan milyen étrendet is folytattak.

Forrás: cell.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.