Kiderült milyen agyi folyamat okozza a hosszan tartó stresszt

Egy nemzetközi együttműködés keretében a Semmelweis, a Yale, és a Bécsi Orvosi Egyetem kutatói a stockholmi Karolinska Intézettel kiegészülve egy új agyi folyamatot azonosítottak, melynek a késleltetett stressz válaszreakcióban és a stressz hosszú távú hatásában van szerepe.

Ez a folyamat eredményezi például azt, hogy 10 perccel a “veszély” után aktiválódnak a veszélyre reagáló agyi területek. A felfedezésnek többek között a poszt traumás stressz illetve más hasonló problémák pontosabb megértésében is szerepe lehet.

“Mindeddig az agy két fő stressz mechanizmusát ismertük,” mondta Harkány Tibor a kutatásról készült tanulmány rangidős szerzője. “A hipotalamuszban található egyik neuroncsoport felelős mindkét mechanizmus kiváltásáért. Az egyik folyamat egy hormonális útvonal, ami alatt a mellékvesék hormonokat bocsátanak ki a véráramba a stresszt okozó esemény utáni pár másodpercben. A másik folyamat idegi útvonalú és még gyorsabb. A másodperc tört része alatt közvetlen idegi kapcsolat jön létre a prefrontális agykéreggel és ez határozza meg a viselkedésünket.”

A legújabb kutatás során a nemzetközi kutatócsapat viszont rájött, hogy ezek a neuronok egy harmadik eddig ismeretlen stressz válaszreakciót is okozhatnak, ami a kiváltó esemény után később fejti ki a hatását.

Az új folyamat az eddigi eredmények szerint a gerincvelő-folyadékon keresztül fejti ki hatását és olyan molekulák is részt vesznek benne, melyeknek fontos szerepe van az idegrendszer fejlődésében és fenntartásában. Ezek az úgynevezett ciliáris neurotróf faktorok (CNTF) a stressz központot a gerincvelő-folyadékban utazva érik el.

Mivel a mechanizmus a folyadékkal terjed, így az sokkal gyorsabb mint a véráramot vagy az idegeket felhasználó másik kettő folyamat. Azonban mivel a vegyület lassabban is oszlik el, így a hatása is hosszabb ideig marad fenn folyamatosan bombázva az agy stressz központját és egy óvatosabb állapotot tartva fenn.

A kutatók szerint nagy a valószínűsége annak, hogy egy esemény mindhárom mechanizmust kiváltja.

“A világhírű magyar származású stressz kutató, Selye János, munkájából tudjuk, hogy az agy melyik részei felelősek a külső stresszforrásokért. Azt is leírta, hogy mi történik stresszhelyzetben, a hipotalamusz hogyan aktiválja az agyalapi mirigyet, ami ezúton aktiválja a mellékveséket,” mondta Tomas Hökfelt, a kutatás egyik szerzője a Karolinska Intézettől.

Azonban a stressz egy hosszútávú folyamat. A szervezetnek nem csak az azonnali veszélyekre kell reagálniuk, hanem figyelmet kell fordítani a veszély későbbi elkerülésére is.

A kutatók szerint a felfedezés új kapukat nyithat a poszttraumás stressz rendellenesség kialakulásába és fennmaradásában is. Jelenleg az akut stressz krónikus stresszé történő alakulása nagy fejtörést jelent a mai tudománynak, viszont ez a felfedezés lehetőséget jelenthet nemcsak a folyamat jobb megértésére, hanem a kezelésére is.

Forrás: emboj.embopress.org

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.