Kategóriák Tech

Komplex vasmolekulák hozhatják el az igazán olcsó napelemeket

Most először sikerült létrehozni egy olyan vasmolekulát, ami üzemanyag-termelésben fotókatalizátorként, napelemben pedig elektromosság termelésére is használható. A kutatás eredményei szerint a vas molekulák így felválthatják a ma használt sokkal ritkább ritka fémeket.

A napelem és a fotókatalizátor technológiák egy része, úgynevezett fém komplex molekulákon alapszik, melyek a napsugarak energiáját nyelik el és alkalmazzák. Azonban jelentős problémát jelent az, hogy ezekhez a komplex molekulákhoz ritka fémekre van szükség – mint a ruténium, ozmium és irídium.

A svéd Lund Egyetem legújabb kutatása szerint viszont, a csúcs-modern molekula tervezéssel lecserélhetik ezeket a ritka fémeket a náluk sokkal gyakoribb vasra – ezzel lényegesen lecsökkentve az árukat.

A kutatócsapat már hosszú ideje dolgozik azon, hogy alternatívát találjon a drága anyagok helyett és a vas alapú molekuláik napelemekben biztosított hatásfokát már korábbi tanulmányokban is igazolták.

Azonban a legújabb kutatásban még egy lépéssel tovább mentek és egy olyan vas alapú komplex molekulát hoztak létre, ami elég ideig képes eltárolni az őt ért napsugarak energiáját, hogy az más molekulák reakcióját is lehetővé tegye. Ez az eredmény a kutatók szakadatlan optimalizációs kísérleteinek köszönhető, amivel lényegesen feljavították a korábbi vas molekulák hatásfokát.

A kutatók szerint, mivel a vas molekula az energiát hosszú ideig képes megőrizni, így a segítségével a víz hidrogénné vagy a szén-dioxid etanollá történő alakítása is lehetséges – amiket később üzemanyagként lehet használni.

A kutatók maguk is meglepődtek azon, hogy mindössze öt évnyi fejlesztés – amit eredetileg tíz évre terveztek – elég volt ahhoz, hogy egy olyan vas molekulát hozzanak létre, aminek hatásfoka vetekszik a ma használt legjobb ritka fémeket tartalmazó molekulákéval.

Forrás: science.sciencemag.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az eredmények megismételhetősége nem mindig jelenti azt, hogy valójában igazak

A reprodukálható tudományos eredmények nem mindig igazak és a valóban igazi eredmények nem mindig reprodukálhatóak. Legalábbis erre jutott a Idaho…

2019-05-22 7:34 du.

Több bokorlakó énekesmadárral jobban lehetne védekezni a poloskainvázió ellen

Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne például…

2019-05-21 8:46 du.

A “hangyahidak” inspirálta rendszer megjavítja az áramkörök hibáit

A szociális rovar kolóniák rendkívül összetett módon képesek ön rendeződni; például két ág között a hangyák egymásba kapaszkodnak, hogy élő…

2019-05-21 8:37 du.

Megfejtették a Voynich-kéziratot

A Bristol Egyetem kutatói sikerrel jártak ott, ahol rengeteg kódfejtő, nyelvész és számítógépes program elbukott: sikerült feltörniük a "világ legrejtélyesebb…

2019-05-16 7:55 du.

Az éjszakai égboltból is elektromosságot termelhet ez az új ‘napelem’

A napelemek egyértelmű hátránya, hogy a működésükhöz szükség van a Napból érkező sugarakra. Azonban korábbi megfigyelések szerint egy a hideg…

2019-05-13 7:18 du.

Ellenmérget fejlesztettek ki a leghalálosabb medúzafaj csípésére

A Sydney Egyetem kutatói felfedezték a föld legmérgezőbb állataiként számon tartott kockamedúzák mérgének ellenszerét. Az ausztrál kockamedúzák egyes fajtáinak akár…

2019-05-13 7:07 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.