Kategóriák Tech

Közelebb lehet az agy-felhő hálózat, mint gondolnánk

A Kalifornia Egyetem és az USA Molekuláris Gyártási Intézete által vezetett nemzetközi közreműködés keretében meghatározták, hogy a nanotechnológia, a nanogyógyászat, a mesterséges intelligencia és a számítástechnika fejlődése alapján még ebben az évtizedben kifejleszthetnek egy olyan új technológiát, ami közvetlen valós időben összeköti az agysejteket egy kiterjedt felhő-alapú számítástechnikai rendszerrel. A szakértők szerint egy ilyen technológia szinte elképzelhetetlenül hatalmas előrelépést hozhat az emberi kommunikációban, oktatásban, munkában és rengeteg más területen is.

Az ‘agy-felhő felület’ ötletét először Ray Kurzweil, író-feltaláló, vetette fel, mégpedig úgy, hogy elképzelése szerint neurális nanorobotok kötnék össze az emberi agy neokortex-et egy a felhőben található szintetikus neokortex-szel. A neokortex az agyunk legújabb része, ami az elméletek szerint komoly szerepet játszik abba, hogy az emberek okosabbak a hozzánk evolúciósan legközelebb álló más főemlősöknél.

Az új tanulmány szerint az agysejtek jeleit monitorozó és a jeleket irányító neurális nanorobotok ötlete egyáltalán nem lehetetlen feladat. Ezek a robotok képesek lennének áthatolni a vér-agy gáton és felvenni az előre meghatározott helyüket az agysejtek mellett. Miután megtalálják a helyüket a robotok vezeték nélküli módon tudnak kódolt adatokat küldeni egy felhő-alapú szuperszámítógépes rendszerbe, amivel felügyelet alatt tartható az agyi állapot és adatok vonhatóak ki vagy juttathatóak be – mint például a Mátrix című filmben.

A csoport felmérése szerint ez a technológia azonnal elérhetővé teheti az emberiség eddig összegyűjtött tudását, ami miatt lényegesen felgyorsíthatja az egyének tanulását és megemelheti az intelligenciájukat. A lehetőségek között egy “globális szuperagy” ötlete is megjelent, ami az emberi agyakból és a mesterséges intelligenciákból képezne egy globális hálózatot.

Amíg még rendkívül kifinomulatlan már most is létrehoztak egy ilyen agyi hálózatot a BrainNet projekt keretében, amiben még csak egyszerű jelekkel kommunikálhattak az együttműködő emberek – a valódi felhasználási területei ennek a rendszernek még nem igazán vannak.

Azonban a technológia fejlődésével egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy ezek a rendszerek egyre kifinomultabbá váljanak és nagyobb adatátvitelt biztosítsanak az emberek és a különböző rendszerek között.

A csapat elemzése szerint már jelenleg is léteznek olyan szuperszámítógépek, melyek ki tudnának szolgálni egy ilyen rendszert, amíg évről évre tovább nő a kapacitásuk is. Azonban a szűk keresztmetszetet valószínűleg a nanorobotok és a felhő közötti adatátvitel sebessége jelenti. Ebben nemcsak a globális adatforgalom kezelése, hanem a robotok és a rendszer közötti gyors kapcsolat létesítése is beletartozik.

A tanulmány szerzői szerint erre megoldást jelenthetnek az úgynevezett ‘magnetoelektromos nanorészecskék’, amelyek felnagyítanák a neuronok és a felhő közötti kommunikációt. Ezeket a nanorészecskéket már egereken tesztelték is és sikerült összehangolniuk a külső mágneses mezőt a neuronok elektromos mezejével. A kutatók szerint ez kétirányú kommunikációt eredményezhet, hogyha a külső mágneses mező változásara is reagálnak a beültetett nanorobotok.

Továbbá a másik nagy kihívást a nanorobotok biztonságos agyba juttatása jelentheti majd, illetve az, hogy azok ne okozzanak problémákat a természetes agyműködésben és az agysejtek egészségében.

Azonban még ezek a problémák ellenére is a kutatók bizakodóak abban, hogy a rendszer még az évszázad vége előtt valósággá válhat.

Forrás: frontiersin.org

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az intenzív agyi aktivitás miatt álmosodunk el

Egy új zebrahalakon végzett kutatás szerint a nap során végzett agyi aktivitás intenzitása és nem pedig az ébren töltött idő…

2019-09-19 4:34 du.

Idegek és izmok hajtotta hibrid biorobotot fejlesztettek ki

Kutatók olyan puha robotokat fejlesztettek ki, melyek fénnyel irányított neuromuszkuláris szövetek segítségével mozognak. A projekt még 2014-ben indult, amikor is…

2019-09-19 4:25 du.

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.