Lehet, hogy a sör és nem pedig a kenyér indította el a mezőgazdaságot

A Stanford Egyetem régészei most a feje tetejére állítják a sör történelmét. Az egyetem kínai régészetre szakosodott professzora, Li Liu által vezetett kutatócsapat felfedezte az eddigi legrégebbi sörkészítésre utaló nyomokat, melyek hatására ismét lángra kaphat a vita; mi volt előbb a sör vagy a kenyér?

Az Izrael közelében lévő barlangban a kutatók olyan sör készítésre használt eszközöket találtak, melyek vizsgálataik szerint akár több évezreddel is megelőzhetik a gabonafélék széleskörű termesztését a Közel-Keleten. Az új felfedezés támogatja azt a mára már több mint 60 éves elképzelést, miszerint a sörkészítés lehetett a gabonafélék háziasításának fő mozgatórugója.

A nyomok szerint a mediterrán térség Natúf gyűjtögető-zsákmányoló közössége már készített sört. A kutatók most egy Natúf temetkezési helyet vizsgáltak meg, a Raqefet barlangot, ami az izraeli Haifa település közelében található. A csapat 13000 éves korúra becsült kő mozsarak tartalmát vizsgálták meg, melyeket az eredmények alapján nagy valószínűséggel sörkészítéshez használtak.

“Ez a legöregebb nyom az ember által készített alkoholra a világon,” mondta Liu.

A kutatók szerint a Natúf közösség a sört a halottakat tisztelő szertartások keretében használhatták.

“A felfedezés arra utal, hogy az alkohol készítés nem feltétlenül a mezőgazdaság mellékterméke, hanem szertartási és spirituális célokból fejlődött ki, legalábbis valamilyen szinten, még a mezőgazdaság megjelenése előtt.”

A felfedezés először a kutatókat is meglepte, akik azért kezdték vizsgálni a mozsarakban talált maradványokat, hogy megvizsgálják a közösség tagjai milyen növényeket fogyasztottak – amiről jelenleg viszonylag keveset lehet tudni. A csapat megjegyzi, hogy a legrégebbi kenyér maradványok is a Natúfokhoz kötődnek és vélhetően 11600 és 14600 év közöttiek, amíg a most talált sör maradványok 11700 és 13700 év közöttiek.

Az ősi sör valószínűleg nagyban eltér a ma kedvelt italtól és a kutatók szerint egy több összetevőből álló alkoholos zabkására emlékeztethet inkább. A kutatók a barlangban a sörkészítés több lépésének nyomati is megtalálták, a növények bomlását keményítő maradványoktól az alkoholt készítő baktériumokig.

A kutatók szerint a Natúfok egy három lépcsős erjesztési eljárást használhattak. Először a búzát vagy árpát malátává alakították, ezt a magok vízben történő csíráztatásával és későbbi szárításával érhették el. Ezután a malátát a mozsarakban összezúzták, amelynek termékét a levegőből odakerülő vad élesztővel erjesztették.

Hogy az elméletet tovább vizsgálják a kutatók egy kísérletsorozat keretében újraalkották a Natúf sörkészítés különböző lépéseit, melyeknek végtermékeit a talált mintákkal és maradványokkal vetették össze. Az eredmények egyértelmű hasonlóságot mutattak, ezzel tovább erősítve az elméletet.

Az új felfedezés fényt derít a Natúf szertartásokra, közösség által használt technológiai újításokra és a közösség felépítésére is.

Forrás: sciencedirect.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.