Kategóriák Egészség

Létrehoztak egy non-invazív látásjavító technikát

A rövidlátás egyre nagyobb problémát jelent világszerte. A problémával rendelkező emberek száma Amerikában és Európában az elmúlt 50 éveben a duplájára emelkedett. Kelet Ázsiában pedig tizenévesek és a fiatal felnőttek 70-90 százaléka rövidlátó. Ezeket a trendeket követve 2020-ra akár 2,5 milliárd ember is érintetté válhat.

Erre a problémára a szemüvegek és a kontaktlencsék átmeneti, és a szaruhártya refrakciós műtétek jelentenek végleges megoldást. Azonban, amíg a műtéteknek igen magas a siker rátája, addig még mindig invazív (olyan orvosi eljárás, melynek során a testbe vágás vagy szúrás által behatolnak) folyamatokról beszélünk, amiknek szövődményei is lehetnek – és bizonyos ritka esetekben akár látásvesztést is okozhatnak. Ezen felül a lézeres korrekciós szemműtétek ablatív technológiát használnak, ami bizonyos estekben meggyengítheti a szaruhártyát.

Most Sinisa Vukelic, a Kolumbia Egyetem mérnöke kidolgozott egy új non-invazív megközelítést, amivel maradandóan javítható a látás. A módszeréhez femtoszekundumos oszcillátort; egy ultragyors lézert, ami gyakran ismételve alacsony energiájú sugarakkal bombázza a szaruhártya szöveteinek azon részeit, amin változtatni kell a látás javításához. A szövetek geometriáját változtató technika nem műtéti úton történik és emiatt kevés mellékhatás és korlátozása lehet – mint például a korábbi műtét nem volt alkalmazható a vékony szaruhártyájú, kiszáradt szemű vagy más abnormalitással rendelkező betegek esetében. A tanulmány eredményeit jó eséllyel más látási rendellenességek kezelésénél is be lehet majd vetni – habár a lehetőségeket még külön-külön meg kell vizsgálni ehhez.

“Úgy gondoljuk, hogy a tanulmányunk az első, ami ezt a lézer rendszert használná a szaruhártya görbületének vagy más klinikai problémának non-invazív módon történő kezelésére,” mondta Vukelic.

A módszer úgy változtatja meg a szaruhártya szövetek biokémiai és biomechanikai tulajdonságait, hogy a sejtekben nem okoz sérülést. A technika egy alacsony sűrűségű plazmát hoz létre – ami például más képkészítési eljárásoknál is melléktermékként létrejöhet – és ennek a segítségével képesek változtatni a szövetek tulajdonságain, anélkül hogy kárt tennének bennük.

A megközelítés kritikus eleme, hogy a plazma ionizálja a szaruhártyában lévő víz molekulákat, ez reakcióképes oxigén molekulákat hoz létre, amelyek kémiai kötéseket alkotnak a szövetek kollagén szálaival. Ezek a kötések okozzák a mechanikai változást a szövetekben.

“Hogyha megfelelően alakítjuk ezeket a változtatásokat, akkor módosíthatjuk a szaruhártya görbületét és ezzel a szem refrakciós erejét is,” mondta Vukelic. “Ez alapvetően elhagyja a jelenleg használt ultragyors lézer kezeléseket, melyeket most a kutatásban és a klinikai környezetekben is alkalmaznak és a megcélzott anyagok optikai lebomlásán alapszik, ami buborék üregek kialakulásához vezet.”

Amíg a jelenleg használt technológiának már több éve volt kifejlődni, addig több kutatócsapat is dolgozik alternatív kevésbé invazív módszerek fejlesztésén. A mostani fejlesztés új reményt jelent a területen és hatalmas előrelépést jelenthet a globális problémával szemben történő fellépésben.

A csapat jelenleg egy prototípuson dolgozik, amit már az év végére klinikai vizsgálatok keretében tesztelnek majd. A kutatók ezen felül azon is dolgoznak, hogy jobban előre tudják jelezni a beavatkozás eredményei és ennek a segítségével jobban testre tudják szabni a kezelést – például a betegek retinájáról készített felvételeket különböző algoritmusokkal vizsgálnák.

Forrás: nature.com

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Az eredmények megismételhetősége nem mindig jelenti azt, hogy valójában igazak

A reprodukálható tudományos eredmények nem mindig igazak és a valóban igazi eredmények nem mindig reprodukálhatóak. Legalábbis erre jutott a Idaho…

2019-05-22 7:34 du.

Több bokorlakó énekesmadárral jobban lehetne védekezni a poloskainvázió ellen

Ha sokkal több bokorlakó énekesmadár - mint a barátposzáta, a kis poszáta, a fülemüle vagy a vörösbegy - élne például…

2019-05-21 8:46 du.

A “hangyahidak” inspirálta rendszer megjavítja az áramkörök hibáit

A szociális rovar kolóniák rendkívül összetett módon képesek ön rendeződni; például két ág között a hangyák egymásba kapaszkodnak, hogy élő…

2019-05-21 8:37 du.

Megfejtették a Voynich-kéziratot

A Bristol Egyetem kutatói sikerrel jártak ott, ahol rengeteg kódfejtő, nyelvész és számítógépes program elbukott: sikerült feltörniük a "világ legrejtélyesebb…

2019-05-16 7:55 du.

Az éjszakai égboltból is elektromosságot termelhet ez az új ‘napelem’

A napelemek egyértelmű hátránya, hogy a működésükhöz szükség van a Napból érkező sugarakra. Azonban korábbi megfigyelések szerint egy a hideg…

2019-05-13 7:18 du.

Ellenmérget fejlesztettek ki a leghalálosabb medúzafaj csípésére

A Sydney Egyetem kutatói felfedezték a föld legmérgezőbb állataiként számon tartott kockamedúzák mérgének ellenszerét. Az ausztrál kockamedúzák egyes fajtáinak akár…

2019-05-13 7:07 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.