Magyarázatot kapott a több mint 70 éves rejtély, hogy a mágneses hullámok hogyan melegítik a Napot

A Queen’s Egyetem által vezetett nemzetközi csapat felfedezte, hogy a Napot összenyomó mágneses hullámok kulcsfontosságúak lehetnek a légkör felmelegítésében és a napszél létrehozásában.

A Nap, mint energiaforrás, elengedhetetlen a földi élethez, azonban még mindig sok minden ismeretlen vele kapcsolatban. Viszont a Queen’s kutatóinak új tanulmánya most lerántja a leplet néhány rejtélyről.

Hannes Alfvén, svéd fizikus és mérnök, már 1942 feltételezte, hogy a plazmára ható mágnesesség egy új hullámtípust eredményezhet – ezért a feltételezésére 1970-ben Fizika Nobel-díjat is kapott. A hullámok felfedezése óta más forrásokkal is kapcsolatba hozták őket, köztük nukleáris reaktorokkal, az üstökösöket körülvevő gázfelhővel, orvosi MRI felvételekkel és a legközelebbi csillagunk – a Nap – légkörével, illetve a hullámokat laborkísérletekkel is elő tudták idézni.

A tudósok már hosszú ideje feltételezik, hogy ezeknek a hullámoknak fontos szerepük van a Nap szélsőségesen magas hőmérsékletének fenntartásában, azonban eddig nem találtak rá bizonyítékot.

“Világszerte több tudós már hosszú ideje feltételezte, hogy az Alfén hullámok a nap felszínétől felfelé utaznak, hogy áttörjék a magasabb rétegeket és hatalmas mennyiségű energiát szabadítanak fel hő formájában,” mondta David Jess, az egyetem Matematika és Fizika Karáról. “Az elmúlt évtizedben a tudósoknak sikerült bebizonyítani a hullámok létezését, viszont mostanáig nem volt közvetlen bizonyíték, hogy a mozgásukat hővé tudnák alakítani.”

“Most a Queen’s-nél, egy olyan csapatot vezettünk, aminek sikerült észlelni és behatárolnia az Alfvén hullámok által keltett hőt egy napfoltra. Ezt az elméletet már 75 éve feltételezték, de most már bizonyítékunk is van rá. A kutatásunk új kaput nyit azelőtt, hogy megértsük a jelenség működését más területeken is, mint az energia reaktorok és az orvosi eszközök.”

A kutatáshoz az új-mexikói Dunn Nap Teleszkóp nagy felbontású felvételeit használták, amiket a NASA Nap Dinamikai Obszervatóriumának adataival egészítettek ki, hogy megvizsgálják a napfoltok legerősebb mágneses mezőit. Ezeknek a napfoltoknak a mezeje a modern MRI berendezésekéhez hasonló és méretükben nagyobbak mint az egész bolygónk.

“Azzal hogy színeire bontottuk a Nap fényét, a nemzetközi kutatócsapatunk képes volt megvizsgálni a periódusos rendszer bizonyos elemeinek viselkedését a Nap légkörében – köztük a kalciummal és a vassal,” mondta Samuel Grant, a Queen’s Egyetemtől.

“Amikor kivontuk ezeket az elemeket, intenzív fény villanásokat észleltünk a képszekvenciákon. Ezek az intenzív villanások mind annak a jellemzői, ahogy az Alfvén hullámok az energiájukat lökéshullámokká alakítják, hasonlóan a szuperszonikus repülőgépekhez, amik egy durranó hangot keltenek, amikor meghaladják a hangsebességet. A lökéshullámok ezután átfodrozódnak a körülvevő plazmán, ezzel szélsőségesen magas hőt termelve. Szuperszámítógépek felhasználásával képesek voltunk megvizsgálni az adatokat és a történelemben először kimutattuk, hogy az Alfvén hullámok képesek voltak erőszakosan megemelni a plazma hőmérsékletét a nyugodt környezet fölé.”

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

This site uses Akismet to reduce spam. Learn how your comment data is processed.