Kategóriák Egészség

Már egy vérvétellel is kimutatható lehet az Alzheimer kór a tünetmentes korai szakaszában

A Washington Orvosi Egyetem és a Német Neurodegeneratív Betegség Központ kifejlesztett egy egyszerű vér tesztet, amivel még azelőtt kimutatható az Alzheimer kór, mielőtt megjelennének a tünetei.

A kutatók szerint a módszer egy nap egy olcsó és gyors módot jelenthet arra, hogy kimutassák az agyi sérüléseket – nem csak az Alzheimer kórt, hanem a demencia más formáit és akár a traumás agysérülés vagy agyvérzés jeleit is.

A csapat elmondása szerint a módszert igen egyszerű végrehajtani és emiatt könnyű lenne egy általános egészségügyi felmérés részévé tenni. A módszer működésének igazolására azért kérték Alzheimeres betegek segítségét, mivel náluk viszonylag jól ismertek az agyukban bekövetkező változások.

A tesztel a neuronok belső vázát alkotó neurofilamentum strukturális fehérjét mutatják ki, ami agyi sérülések következtében juthat be a gerincvelő folyadékba, ahonnan már a véráramba is bekerülhet.

Emiatt, ha a fehérje magas koncentrációban van jelen a gerincvelő folyadékban, az az agysejtek elhalásának határozott bizonyítéka. Azonban a gerincvelő folyadékból történő mintavétel nem egy rutin feladat és sok beteg ódzkodik tőle. Ezért a kutatók megvizsgálták a lehetőséget, hogy a fehérje vérből is kimutatható-e és ez valóban valamilyen neurológiai sérüléssel jár e együtt.

Emiatt a kutatók olyan családokat vizsgáltak, akiknél jelen van egy olyan ritka génvariáns, ami miatt fiatalabb korban is kialakulhat náluk az Alzheimer kór (akár a harmincas éveikben is).

Vizsgálatok szerint 50 százalék esélye van arra, hogy a szülő hibás génjét a gyerek is megörökli, illetve az eredmények szerint amennyiben megtalálható náluk a gén szinte garantált, hogy ugyanabban a korban kezdenek megjelenni náluk a kór tünetei mint a szüleiknél. Ez a kiszámíthatóság lehetővé tette a kutatók számára, hogy megvizsgálják mi is zajlik azoknak az agyában, akiknél éppen kialakulóban van a betegség.

A kutatásban 400 ember vett részt – közülük 247-ben volt jelen a hibás gén. A résztvevőktől vérmintákat vettek, valamint agyi képalkotásnak és széleskörű kognitív teszteknek is alávetették őket, melyeket 2-3 évente megismételtek.

A hibást gént hordozó embereknél alapból magas volt a vizsgált fehérje szintje, ami az idő előrehaladtával fokozatos nőtt. Ezzel szemben az egészséges emberek vérében is jelen volt a fehérje, viszont lényegesen kisebb mennyiségben és az idő előrehaladtával változatlan maradt. A különbség már a kór megjelenését megelőző 16 évben is kimutatható volt.

Ezen felül a fehérje mennyiségét a betegek agyáról készített képekkel is kapcsolatba tudták hozni, aminél a fehérje szint emelkedésének üteme egybevágott a betegek memóriáért felelős agyi területeinek zsugorodásával és a fehérje szint gyors növekedésének kitett emberek a kognitív felméréseken is lényegesen rosszabbul teljesítettek mint korábban.

A kutatók szerint mivel a 16 évvel a betegség legelejét képesek elcsípni, így a kór tüneteinek megjelenése bizonyos kezelésekkel még tovább kitolható, amíg az orvosok is tudják hogy mire lehet számítani a betegeknél a későbbiekben.

A kutatócsapat szerint a módszer működését még nem genetikai eredetű Alzheimer kóros betegeknél is igazolniuk kell, illetve mivel a fehérje jelenléte neurológiai sérülésekre utal, így amennyiben a vizsgálatok megállapítják a fehérje magas szintjét egy betegnél, további tesztekre lesz szükség, hogy kiderüljön mi is áll emögött – ami az Alzheimeren felül, akár traumás agyi sérülés is lehet.

Amíg a fehérje kimutatásához már ma is forgalomba lévő készletek is alkalmazhatóak, addig mielőtt még klinikai környezetben is elterjedne a tesztek alkalmazása rengeteg lépésre lesz szükség – köztük talán a legfontosabb a fehérjék veszélyes szintjének meghatározása.

A kutatók szerint, amennyiben a kísérleteik a várt ütemben haladnak a tesztek néhány év múlva már elérhetőek lehetnek.

Forrás: nature.com

Megosztás
arsratio

Legutóbbi tartalom

Egy új módszerrel majdnem a felére csökkentették az autizmus tüneteit

Az Amerikai Betegségmegelőzési Központ adatai szerint az USA-ban már 59-ből egy gyerek autista, ami lényeges növekedést jelent a 2000-es évekhez…

2019-04-22 1:07 du.

Eddig nem látott fokú irányítást biztosít egy új módszer a fény sebessége felett

A Közép-Florida Egyetem kutatói kifejlesztettek egy módszert a fény irányítására. Ezzel nem csak a fény impulzusok lelassítása, hanem akár az…

2019-04-22 12:59 du.

Ultrahanggal sikerült befolyásolni a döntéshozatali képességet

Emberekként képesek vagyunk fontolóra venni, hogy milyen hatása lett volna annak, hogyha bizonyos események másképp következtek volna be a múltba…

2019-04-22 12:54 du.

Egy új berendezéssel a havazás is energiává alakítható

A Kalifornia Egyetem kutatói megterveztek egy olyan berendezést, ami a lehulló hóból állít elő elektromosságot. A berendezés maga olcsó, kis…

2019-04-22 12:39 du.

Emberi szövetekből nyomtattak szívet

Izraeli kutatók emberi szövetekből 3D nyomtattak egy szívet, ami elmondásuk szerint hatalmas előrelépést jelenthet a szervátültetésben. Amíg ez valószínűleg még…

2019-04-19 7:08 du.

Olajjal táplálkozó baktériumokat fedeztek fel a Mariana-árok fenekén

A Kelet Anglia Egyetem kutatói egy különleges olajjal táplálkozó baktériumot fedeztek fel a Föld legmélyebb pontján, a Mariana-árokban. A kutatásban…

2019-04-19 7:03 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.