Kategóriák Egészség

Már egy vérvétellel is kimutatható lehet az Alzheimer kór a tünetmentes korai szakaszában

A Washington Orvosi Egyetem és a Német Neurodegeneratív Betegség Központ kifejlesztett egy egyszerű vér tesztet, amivel még azelőtt kimutatható az Alzheimer kór, mielőtt megjelennének a tünetei.

A kutatók szerint a módszer egy nap egy olcsó és gyors módot jelenthet arra, hogy kimutassák az agyi sérüléseket – nem csak az Alzheimer kórt, hanem a demencia más formáit és akár a traumás agysérülés vagy agyvérzés jeleit is.

A csapat elmondása szerint a módszert igen egyszerű végrehajtani és emiatt könnyű lenne egy általános egészségügyi felmérés részévé tenni. A módszer működésének igazolására azért kérték Alzheimeres betegek segítségét, mivel náluk viszonylag jól ismertek az agyukban bekövetkező változások.

A tesztel a neuronok belső vázát alkotó neurofilamentum strukturális fehérjét mutatják ki, ami agyi sérülések következtében juthat be a gerincvelő folyadékba, ahonnan már a véráramba is bekerülhet.

Emiatt, ha a fehérje magas koncentrációban van jelen a gerincvelő folyadékban, az az agysejtek elhalásának határozott bizonyítéka. Azonban a gerincvelő folyadékból történő mintavétel nem egy rutin feladat és sok beteg ódzkodik tőle. Ezért a kutatók megvizsgálták a lehetőséget, hogy a fehérje vérből is kimutatható-e és ez valóban valamilyen neurológiai sérüléssel jár e együtt.

Emiatt a kutatók olyan családokat vizsgáltak, akiknél jelen van egy olyan ritka génvariáns, ami miatt fiatalabb korban is kialakulhat náluk az Alzheimer kór (akár a harmincas éveikben is).

Vizsgálatok szerint 50 százalék esélye van arra, hogy a szülő hibás génjét a gyerek is megörökli, illetve az eredmények szerint amennyiben megtalálható náluk a gén szinte garantált, hogy ugyanabban a korban kezdenek megjelenni náluk a kór tünetei mint a szüleiknél. Ez a kiszámíthatóság lehetővé tette a kutatók számára, hogy megvizsgálják mi is zajlik azoknak az agyában, akiknél éppen kialakulóban van a betegség.

A kutatásban 400 ember vett részt – közülük 247-ben volt jelen a hibás gén. A résztvevőktől vérmintákat vettek, valamint agyi képalkotásnak és széleskörű kognitív teszteknek is alávetették őket, melyeket 2-3 évente megismételtek.

A hibást gént hordozó embereknél alapból magas volt a vizsgált fehérje szintje, ami az idő előrehaladtával fokozatos nőtt. Ezzel szemben az egészséges emberek vérében is jelen volt a fehérje, viszont lényegesen kisebb mennyiségben és az idő előrehaladtával változatlan maradt. A különbség már a kór megjelenését megelőző 16 évben is kimutatható volt.

Ezen felül a fehérje mennyiségét a betegek agyáról készített képekkel is kapcsolatba tudták hozni, aminél a fehérje szint emelkedésének üteme egybevágott a betegek memóriáért felelős agyi területeinek zsugorodásával és a fehérje szint gyors növekedésének kitett emberek a kognitív felméréseken is lényegesen rosszabbul teljesítettek mint korábban.

A kutatók szerint mivel a 16 évvel a betegség legelejét képesek elcsípni, így a kór tüneteinek megjelenése bizonyos kezelésekkel még tovább kitolható, amíg az orvosok is tudják hogy mire lehet számítani a betegeknél a későbbiekben.

A kutatócsapat szerint a módszer működését még nem genetikai eredetű Alzheimer kóros betegeknél is igazolniuk kell, illetve mivel a fehérje jelenléte neurológiai sérülésekre utal, így amennyiben a vizsgálatok megállapítják a fehérje magas szintjét egy betegnél, további tesztekre lesz szükség, hogy kiderüljön mi is áll emögött – ami az Alzheimeren felül, akár traumás agyi sérülés is lehet.

Amíg a fehérje kimutatásához már ma is forgalomba lévő készletek is alkalmazhatóak, addig mielőtt még klinikai környezetben is elterjedne a tesztek alkalmazása rengeteg lépésre lesz szükség – köztük talán a legfontosabb a fehérjék veszélyes szintjének meghatározása.

A kutatók szerint, amennyiben a kísérleteik a várt ütemben haladnak a tesztek néhány év múlva már elérhetőek lehetnek.

Forrás: nature.com

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Újabb nagy felfedezést tett a Blue Brain az agyműködéssel kapcsolatban

Azt már eddig is tudtuk, hogy a neuronok a beléjük érkező elektromos jeleket kisebb részekre bontják, most viszont a Blue…

2019-07-21 6:51 du.

A nők agya úgy reagál a pornográf tartalmakra mint a férfiaké

A Biológiai Kibernetika Max Planck Intézetének kutatói bizonyítékot találtak arra, hogy a nők agya ugyanúgy reagál a pornográf tartalmakra, mint…

2019-07-21 6:44 du.

Mocsári növényekben lévő tápanyagok segíthették elő az agyi fejlődést

A megfigyelés, miszerint a kongói medencében élő bonobók a mocsaras területen az agyi fejlődéshez elengedhetetlen jódban gazdag vízi növényeket gyűjtenek,…

2019-07-16 9:12 du.

A légszennyezés miatt rosszabbul teljesítenek Kínában a napelemek

Egy nemzetközi felmérés szerint a kínai légszennyezés miatt drámaian romlik az ország napelemeinek teljesítménye. A tanulmányban az ország különböző részein…

2019-07-13 11:52 de.

Elkészült az adattárolókat és memóriákat is kiszorítható “univerzális memória”

A brit Lancaster Egyetem tudósai által felfedezett és szabadalmaztatott új számítógépes memória megoldást jelenthet a digitális technológia energiakrízisére. A tanulmányuk…

2019-07-13 11:48 de.

Már nem csak tudományos fantasztikum a mesterséges gravitáció

A mesterséges gravitáció már hosszú ideje jelen van a tudományos fantasztikum világában - például a 2001: Űrodüsszeia forgó űrhajója -,…

2019-07-07 6:45 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.