Még a medúzáknak is szükségük van alvásra

Az ismereteink szerint alvás az minden központi idegrendszerrel rendelkező állatnál jelen van, de úgy néz ki valójában ennél elterjedtebb dologról van szó.

A medúzák is belépnek egy alváshoz hasonló állapotba az éjszaka folyamán és a következő nap álmosabbak, ha valami megzavarja a pihenésüket. Ez azért is lenyűgöző mivel a medúzák nem rendelkeznek központi idegrendszerrel.

Az alvást már muslicáknál és fonalférgeknél is megvizsgálták, azonban még ezek az élőlények is összetettnek számítanak a medúzákhoz képest. Ez az új felfedezés így még hátrébb tolja az alvás kialakulását az evolúciós fán.

A Cassiopea medúzák, sekély trópusi vizekben élnek. Ritkán úsznak inkább jellemzően a harangra emlékeztető részüket egy felületen pihentetik, amíg a csápjaikat felfelé fordítják. Az állatok ebben a helyzetben folyamatosan lüktetnek, amivel egy áramlatot hoznak létre, aminek segítségével esznek és eltávolítják végterméküket.

Ravi Nath, a Kalifornia Technológiai Intézettől, munkatársaival 23 Cassiopea-t figyelt meg 6 napon keresztül. A csapat megvizsgálta, hogy az állatoknál teljesül e az alvás három alapfeltétele: a lecsökkent aktivitás, a stimulációkra gyakorolt csökkent válasz és, hogy a megvonás fáradtsághoz vezet.

A kutatók azt találták, hogy a medúzák kevésbé voltak aktívak az éjszaka folyamán, 32%-al lassabban lüktetnek mint a nap folyamán. Azonban, amikor a medúzákat élelemmel stimulálták azok gyorsan visszatértek nappali aktivitásukhoz.

A nap folyamán, ha az állatokat felhozták a vízoszlop közepéig, lefelé úsznak amíg elérik a feneket. Viszont, amikor a kutatók ugyanezt megcsinálták az éjszaka folyamán a medúzák sokkal lassabban reagáltak.

Végül a kutatók nem hagyták pihenni az állatokat, amit úgy valósítottak meg, hogy azokat minden 20 percbe egy erős áramlat érte, ami miatt a medúzák nagyjából 5 percre visszatértek nappali aktivitásukhoz. A következő napon az állatok aktivitása 17%-ot esett és lelassult a válaszidejük is.

A tanulmány megerősíti azt az elképzelést, hogy az alvás még a korai élőlényeknél jelent meg ahelyett, hogy különböző csoportoknál egymástól függetlenül alakult volna ki.

Eddig minden vizsgált állat alszik valamilyen formában. Még a növényeknél is felfedeztek egy hasonló állapotot egy 2016-os tanulmányban, amiben felfedezték hogy a nyírfák ága lejjebb konyulnak az éjszaka végére.

Azonban még mindig rengeteg olyan állat van, amit nem vizsgáltak meg. Az összesen 36 állati törzs közül mindössze 6-ot néztek meg eddig.

“A várakozás, hogy a jövőben teljesen álmatlan állatokat fedezzünk fel nem elképzelhetetlen,” mondta John Lesku, a La Trobe Egyetemről.

Azonban ennél több bizonyíték szól az alvás közös eredete mellett.

Attól függetlenül, hogy mekkora evolúciós távolság van a medúzák és a hozzánk is hasonló melegvérű gerincesek között, a tudósok hasonló mechanizmusokat találtak. A melatonin hormon, ami elősegíti az alvás az embereknél, a Cassiopea medúzáknál is nyugalmat idéz elő. A pirilamin náluk is álmosságot idéz elő.

Azonban az még mindig nem derült ki, hogy miért alakult ki az alvás. Ennek megállapításában nagy problémát jelent, hogy az alvásnak rengeteg előnye van, ezért nehéz megállapítani, hogy melyek az igazán fontosak.

Az egyik elterjedt elmélet szerint az alvás legfőbb célja az energiamegőrzés, amit a neuronok aktivitásának csökkentésével érnek el. A másik vezető elképzelés szerint az állatok azért alszanak, hogy eltakarítsák a neurotranszmittereket, amik a neuronok között épülnek fel.

“Mivel az alvást egy ilyen egyszerű állatnál is felfedeztük így valószínű, hogy az ősi alvás funkciója is alapvető és egyszerű,”mondta Nath.

Az embereknél az alvást gyakran azzal magyarázzák, hogy az emlékek ilyenkor kerülnek át a hosszú távú memóriába. Mivel ez egy fejlett funkció, ezért a tudósok szerint valószínűleg ez csak később alakult ki.

Forrás: cell.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.