Kategóriák Ember

Még a profi matematikusok egy részén is kifogott egy egyszerű kivonás

A matematikai gondolkodásra sokan úgy tekintenek mint az elvont gondolkodás csúcsa. Azonban tényleg képesek vagyunk teljesen elvonatkoztatni a külvilágról szerzett ismereteinktől, hogy azok ne tegyenek keresztbe a számításainknak?

A svájci Geneva és a francia Bourgogne Franche-Comté Egyetemek kutatói megmutatták, hogy a matematikai problémamegoldó képességünkre komoly hatással vannak a nem matematikai jellegű ismereteink – ami gyakran hibákhoz vezet.

A felfedezés szerint ez a hibás gondolkodási mód miatt akár profi matematikusok is elbukhatnak egy egyszerű általános iskolás kivonási feladaton. A kutatók szerint ennek tükrében a matematika oktatásban nagyobb szerepet kellene kapnia az ehhez hasonló gondolkodásmód béli problémák megismerésének.

Az iskolában tanult matematikában viszonylag gyakran jelennek meg a hétköznapi életből vett példák. Például különböző számú gyümölcsök összeadása, vagy egy kert méretének meghatározása. A kérdés csak az, hogy a gyerekek ezek után mennyire tudnak elrugaszkodni a példától és már környezetbe is átültetni a tanult matematikai elméletet?

Hogy megvizsgálják ezt a kérdést a nemzetközi kutatócsapat 12 problémát dolgozott ki, amiket két csoport tagjainak kellet megoldania. Az egyik csoportban egyetemet végzett felnőttek voltak, amíg a másikban matematikusok.

A kutatók már eredetileg is úgy gondolták, hogy a világról szerzett ismereteik mindkét csoport tagjait egyaránt megtévesztik majd.

A 12 feladatnál hasonló matematikai struktúrát és ugyanazokat a számértékeket használták, viszont a kontextusuk eltért. A feladatokat két csoportra lehetett osztani típusuk szerint; az első csoportban olyan feladatok voltak, melyekben csoportok elemeivel kellet dolgozni – például “Ha Sarah -nak 14 állata van (kutyák és macskák) és Mehdi-nek kettővel kevesebb macskája van mint Sarah-nak, de ugyanannyi kutyája, akkor hány állata van összesen Mehdi-nek?”, a második csoportban pedig olyan problémák voltak, melyeket egy vertikális vagy horizontális tengely segítségével lehetett megoldani – például “Hogyha Lusti egy széken állva 14 cm magas és a Lustinál 2 cm-rel alacsonyabb Dulifuli is felmászik ugyanarra a székre. Akkor milyen magas Dulifuli?”

Az összes problémát egy egyszerű kivonással meg lehetett oldani 14-2=12, amíg ez a tengelyre helyezhető feladatoknál egyértelműbb, addig a csoportos feladatoknál az emberek igyekeznek az egyes értékek meghatározására – a példánál mondjuk a macskák és kutyák számának meghatározására – ami a rendelkezésre álló adatokból lehetetlen feladat.

Mindkét csoport elé odatették ezt a 12 problémát és egy választ, amiről a résztvevőknek el kellett döntenie, hogy helyes, vagy hogy a feladatot a rendelkezésre álló adatokból meg lehet e oldani.

Az eredmények meglepőek voltak, az egyetemet végzettekből összeállított csoportnál 82 százalékban válaszolták meg helyesen a tengelyre helyezhető problémákat, amíg mindössze 47 százalékban a csoportos problémákat. A kutatók szerint ez a nagy különbség arra utal, hogy a résztvevők nem tudták elválasztani a feladatban említett dolgokról szerzett ismereteiket a matematikai ismereteiktől.

A profi matematikusok között az első feladat fajtánál 95 százalék, amíg a másiknál szintén alacsonyabb, 76 százalék, volt a helyes válaszok aránya. Ez azt mutatja, hogy amíg a szakértők összességében jobban teljesítettek a laikusoknál, addig ők sem voltak képesek az ismereteik szétválasztására.

A kutatók szerint ez jól mutatja, hogy a valódi világ ismerete milyen hatást gyakorol a matematikai gondolkodásra és felveti annak a kérdését, hogy a probléma kezelését, hogyan lehetne beépíteni a matematika oktatásba.

Forrás: link.springer.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Célegyenesben Kína a 2020-as károsanyag kibocsátási célkitűzéseiben

A University College London kutatónak közreműködésével készített felmérés szerint jelentős mértékben csökkent 2014 és 2017 között a kínai hőerőművek károsanyag…

2019-10-11

Trópusi erdőben találtak új antibiotikumot

A Rutgers Egyetem kutatói egy nemzetközi közreműködés keretében felfedeztek egy új antibiotikumot, amit a mexikói trópusi erdők talajában élő baktériumok…

2019-10-11

24,8 százalékos hatásfokot értek el az olcsó perovszkit alapú nap celláknál

A kínai Nanjing és a kanadai Toronto Egyetemek kutatócsapatának sikerült elkészítenie egy teljes perovszkit tandem nap cellát. Az új celláról…

2019-10-11

Az első exobolygó felfedezője szerint a benépesítésük lehetetlen feladat lenne

Michel Mayor, svájci Nóbel-díjas kutató szerint az emberek soha nem fogják benépesíteni a Naprendszeren kívül eső bolygókat, mivel ahhoz túl…

2019-10-11

Új szintre lépett a lítium-szén dioxid akkumulátorok fejlesztése

A lítium-szén dioxid akkumulátorokon alapuló energiatározó rendszerek azért vívtak ki elismerést maguknak az elmúlt években, mivel elméletileg akár hétszer magasabb…

2019-10-03

2000 atom volt egyszerre két helyen az új kvantum rekordnál

A Bécs és a Basel Egyetemek közreműködésében eddig nem látott méretekben tesztelték a kvantum szuperpozíció elméletét. A kísérletben összesen több…

2019-09-26

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom