Kategóriák Ember

Még a profi matematikusok egy részén is kifogott egy egyszerű kivonás

A matematikai gondolkodásra sokan úgy tekintenek mint az elvont gondolkodás csúcsa. Azonban tényleg képesek vagyunk teljesen elvonatkoztatni a külvilágról szerzett ismereteinktől, hogy azok ne tegyenek keresztbe a számításainknak?

A svájci Geneva és a francia Bourgogne Franche-Comté Egyetemek kutatói megmutatták, hogy a matematikai problémamegoldó képességünkre komoly hatással vannak a nem matematikai jellegű ismereteink – ami gyakran hibákhoz vezet.

A felfedezés szerint ez a hibás gondolkodási mód miatt akár profi matematikusok is elbukhatnak egy egyszerű általános iskolás kivonási feladaton. A kutatók szerint ennek tükrében a matematika oktatásban nagyobb szerepet kellene kapnia az ehhez hasonló gondolkodásmód béli problémák megismerésének.

Az iskolában tanult matematikában viszonylag gyakran jelennek meg a hétköznapi életből vett példák. Például különböző számú gyümölcsök összeadása, vagy egy kert méretének meghatározása. A kérdés csak az, hogy a gyerekek ezek után mennyire tudnak elrugaszkodni a példától és már környezetbe is átültetni a tanult matematikai elméletet?

Hogy megvizsgálják ezt a kérdést a nemzetközi kutatócsapat 12 problémát dolgozott ki, amiket két csoport tagjainak kellet megoldania. Az egyik csoportban egyetemet végzett felnőttek voltak, amíg a másikban matematikusok.

A kutatók már eredetileg is úgy gondolták, hogy a világról szerzett ismereteik mindkét csoport tagjait egyaránt megtévesztik majd.

A 12 feladatnál hasonló matematikai struktúrát és ugyanazokat a számértékeket használták, viszont a kontextusuk eltért. A feladatokat két csoportra lehetett osztani típusuk szerint; az első csoportban olyan feladatok voltak, melyekben csoportok elemeivel kellet dolgozni – például “Ha Sarah -nak 14 állata van (kutyák és macskák) és Mehdi-nek kettővel kevesebb macskája van mint Sarah-nak, de ugyanannyi kutyája, akkor hány állata van összesen Mehdi-nek?”, a második csoportban pedig olyan problémák voltak, melyeket egy vertikális vagy horizontális tengely segítségével lehetett megoldani – például “Hogyha Lusti egy széken állva 14 cm magas és a Lustinál 2 cm-rel alacsonyabb Dulifuli is felmászik ugyanarra a székre. Akkor milyen magas Dulifuli?”

Az összes problémát egy egyszerű kivonással meg lehetett oldani 14-2=12, amíg ez a tengelyre helyezhető feladatoknál egyértelműbb, addig a csoportos feladatoknál az emberek igyekeznek az egyes értékek meghatározására – a példánál mondjuk a macskák és kutyák számának meghatározására – ami a rendelkezésre álló adatokból lehetetlen feladat.

Mindkét csoport elé odatették ezt a 12 problémát és egy választ, amiről a résztvevőknek el kellett döntenie, hogy helyes, vagy hogy a feladatot a rendelkezésre álló adatokból meg lehet e oldani.

Az eredmények meglepőek voltak, az egyetemet végzettekből összeállított csoportnál 82 százalékban válaszolták meg helyesen a tengelyre helyezhető problémákat, amíg mindössze 47 százalékban a csoportos problémákat. A kutatók szerint ez a nagy különbség arra utal, hogy a résztvevők nem tudták elválasztani a feladatban említett dolgokról szerzett ismereteiket a matematikai ismereteiktől.

A profi matematikusok között az első feladat fajtánál 95 százalék, amíg a másiknál szintén alacsonyabb, 76 százalék, volt a helyes válaszok aránya. Ez azt mutatja, hogy amíg a szakértők összességében jobban teljesítettek a laikusoknál, addig ők sem voltak képesek az ismereteik szétválasztására.

A kutatók szerint ez jól mutatja, hogy a valódi világ ismerete milyen hatást gyakorol a matematikai gondolkodásra és felveti annak a kérdését, hogy a probléma kezelését, hogyan lehetne beépíteni a matematika oktatásba.

Forrás: link.springer.com

Megosztás

Legutóbbi tartalom

Hatalmas lehetőség van a városi növénytermesztésben

A nagyvárosok kertjeinek és zöldterületeinek 10 százalékán elég zöldséget és gyümölcsöt lehetne termeszteni, hogy a lakosság 15 százalékának fedezzék a…

2020-04-02

Mikroorganizmusok segíthetnek a rák kimutatásában

Hagyományosan a rákot az emberi genom betegségének tekintik, amelynél a gének mutációja miatt a sejtek nem halnak meg, hanem megállíthatatlan…

2020-04-02

A felmelegedés miatt a sarkok felé mozdulnak a tengeri élőlények

Az ipari forradalom előtti időkhöz viszonyítva a világ óceánjai átlagosan 1 C°-al melegebbek. Új kutatások szerint ezek a változások jelentős…

2020-04-02

Megvan az első ismert állatfaj, aminek nincs mitokondriális DNS-e

Egy nemzetközi kutatócsapat olyan többsejtű állatra bukkant, ami nem rendelkezik mitokondriális DNS-sel, ezzel ez a faj az egyetlen ismert állat,…

2020-03-07

A terahertzel a teljes spektrum urává válhatott az emberiség

Egy új berendezésnek köszönhetően hamarosan elérhetővé válhatnak a terahertzes hullámhosszok, amelyek szakértők szerint forradalmi új technológiák megvalósítását is lehetővé tehetik.…

2020-02-23

Megállás nélkül szivárog a szén-dioxid a “Szóda Forrásból”

Az óceánok már hatvan méteres mélységben is tartogatnak meglepetéseket. Most a Texas Egyetem professzora Bayani Cardenas került egy természetes "pezsgőre"…

2020-02-23

Ez a weboldal cookie-kat használ.

Elolvasom