Mégsem egyértelműek a szabad akarat létezését tagadó tanulmányok eredményei

Már több évtizede vannak olyan kutatók, akik úgy gondolják, hogy az idegtudomány tanulmányok bizonyítják, hogy az emberi viselkedést külső ingerek irányítják és emiatt a szabad akarat csupán egy illúzió. De ezeknek a tanulmányoknak az újra vizsgálata több módszertani következetlenséget és ellentmondó eredményt fedezett fel.

“A probléma az, hogy a most képzett idegkutatóknak azt tanítják, hogy ezek a tanulmányok egyértelműen bizonyítják a szabad akarat hiányát,” mondta Veljko Dubljevic, a tanulmány társszerzője, akinek a idegtudomány-etika a specialitása. “Az ilyen kritikátlan gondolkodás tanítása egy tudományos kurzuson mind tudománytalan és társadalmilag veszélyes.”

Az újravizsgálta központjában Benjamin Libet 80-as évekbeli úttörő tanulmányát, aminél önkéntesek agyi aktivitását vizsgálták, amíg azok bizonyos feladatokat hajtottak végre. Ezeknek a tanulmányoknak az volt az eredménye, hogy az agyi aktivitás már azelőtt meghatározta, hogy a személy hogyan fog cselekedni, mielőtt még az ténylegesen eldöntötte volna mit fog csinálni. Későbbi tanulmányok ugyanezt igyekeztek igazolni más technikák alkalmazásával.

Azonban az eddigi első adatokat figyelembe vevő összefoglaló tanulmány szerint ezeknek a tanulmányoknak az eredményei nem is annyira egyértelműek. A kutatócsapat most 1983 és 2014 között a témában megjelenő 48 tanulmány eredményeit vizsgálta újra.

“Azt találtuk, hogy a tanulmányok eredményeinek értelmezése erősen függ az adott szerző vagy szerzők metafizikáról alkotott álláspontjától – és nem az eredmények óvatos vizsgálatán alapszik,” mondta Dubljevic. “Alapvetően azok, akik nem értenek egyet a szabad akarattal, az eredményeket úgy értelmezik, hogy a saját nézeteiket erősítse és viszont.”

A kutatók ezen felül lényeges eltéréseket találtak a különböző tanulmányok között. Például azok a tanulmányok, amelyek azt vizsgálták, hogy a döntéshozatalnál az agy melyik területe aktív – és annak van e köze az akarathoz – gyakran egymásnak ellentmondást eredményekhez vezettek.

“Amíg azok a tanulmányok, amelyek a legerőteljesebb következtetést vonták le, gyakran nem is vették figyelembe a kérdéses neurális aktivitás – ami azt jelenti, hogy a következtetéseik teljesen spekuláción alapultak,” mondta Dubljevic. “Létfontosságú kritikusan megvizsgálni, hogy a vizsgálati módszerek valóban támogatják e az állításokat.”

Ez azért olyan fontos mivel a szabad akarat létezésének hatalmas jelentősége van – például a különböző bűncselekmények elítélésénél.

“Rengeteg tanulmány van, ami szerint a determinizmusban való hit, hatással van például a csaláshoz hasonló viselkedésformákra,” mondta Dubljevic. “Annak a megalapozatlan hitnek a terjesztése, hogy a szabad akarat metafizikai pozíciója nem létezik, megemelheti annak a valószínűségét, hogy az emberek nem érzik felelősnek magukat a saját viselkedésükért, mivel úgy gondolják hogy azok eleve elrendeltek.”

A kutatók szerint ehhez a problémához nem csak az idegtudományos közösség, hanem a sajtó és nyilvánosság is hozzájárult azzal, hogy eltakarták a kutatások nehézségeit és vakon elfogadták az eredményeiket.

“Hogy tisztázzuk a dolgokat, mi nem foglalunk állást a szabad akarattal kapcsolatban,” mondta Dubljevic. “Mi csak azt mondjuk, hogy az idegtudomány nem igazolja egyértelműen az egyik álláspontot sem.”

Forrás: tandfonline.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.