Megtalálták az Univerzum szokványos anyagának elvszettnek hitt harmadát

A Colorado Egyetem kutatói megtalálták az Univerzumban rejtőző legutolsó szokványos anyag gyűjtőhelyet.

Minden létező fizikai tárgyat a szokványos anyag avagy “barionok” építenek fel a csillagoktól egészen a fekete lyukak magjáig. Viszont az asztrofizikusok eddig csak az Ősrobbanás során elméletileg keletkező anyag két harmadát találták meg.

Az új kutatásban egy nemzetközi közreműködés keretében behatárolták, hogy hol lehet az elveszett harmad; a válasz a galaxisok közötti űrben. Az elveszett anyag oxigén szálakban létezik, ami a kutatók szerint akár az egymillió Celsius fokos hőmérsékletet is elérheti. A felfedezés egy hatalmas előrelépés az asztrofizikában.

“Ez az egyik alappillére az Ősrobbanás elméletének vizsgálatában: meghatározni a hidrogén és hélium és a periódusos rendszerben lévő minden más barion konszenzusát,” mondta Michael Shull, a tanulmány társszerzője és az egyetem Asztrofizika és Planetáris Tudományok Karának kutatója.

A kutatásban a Kolorádó egyetem mellett az olasz Istituto Nazionale di Astrofisica, az Osservatorio Astronomico di Roma és a Harvard-Smithsonian Asztrofizika Központ is közreműködött.

A kutatók már korábban is viszonylag jól ismerték a szokványos anyag elhelyezkedését – nagyjából 10 százalék helyezkedik el a galaxisokban, amíg közel 60 százalék a galaxisok közötti diffúz gázfelhőkben.

Még 2012-ben a kutatók azt feltételezték, hogy a hiányzó 30 százaléknyi anyag egy háló szerű mintázatot alkot az űrben, amit meleg-forró intergalaktikus közegnek (WHIM) neveztek el.

Hogy megkeressék a galaxisok között elveszett atomokat, a nemzetközi csapat egy sornyi műholdat állított az 1ES 1553 kvazár irányába – egy hatalmas mennyiségű gázt elnyelő és kilövellő fekete lyuk központú galaxis. A kvazárra a tudósok csak egy “nagyon fényes világítótoronyként” hivatkoztak, ami beragyogja a körülötte lévő űrt.

A kutatók úgy gyűjtöttek információkat, hogy rögzítették a kvazár sugárzása hogyan hatol át a körülötte lévő űrön. Először ehhez a kutatók a Hubble Űrteleszkóp Kozmikus Eredet Spektrográfját használták. Ezzel még csak az volt a céljuk, hogy általános képet kapjanak arról, hogy hol is lehet érdemes keresni a barionokat. Amikor megtalálták ezeket a helyeket, a csillagászok az Európai Űrügynökség XMM-Newton műholdját használták.

A csapat olyan nyomokat talált, melyek arra utalnak, hogy magasan ionizált oxigén gázfelhők húzódhatnak a kvazár és a naprendszer között. Amikor ezeknek a gázfelhőknek a sűrűségét felnagyították az egész Univerzumra, akkor ennek a mennyisége éppen egybeesik a hiányzó 30 százaléknyi szokványos anyagéval.

A kutatók szerint ez az anyag kvazárból származik, ami több milliárd év alatt bocsátotta ki a mára a galaxisok között húzódó oxigén felhőket. A kutató csapat szerint a felfedezéseiket még igazolni kell és ehhez egy még a most vizsgáltnál is fényesebb kvazárt keresnek – ami igazolhatja a feltevést.

Forrás: nature.com | Kép: Harvard

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.