Megtörtént az első gén szerkesztés egy élő emberen

A kutatók először próbálkoztak meg gén szerkesztéssel egy emberen. A változtatás célja egy súlyos genetikai eredetű betegség kezelése volt.

A kísérletet még hétfőn hajtották végre 44 éves Brian Madeux-on, aki intravénásan több milliárd másolatát kapta a megfelelő géneknek a DNS megfelelő pontját elvágó vegyületekkel együtt.

“Megtisztelő,” mondta a Hunter-szindrómával küzdő Madeux arról, hogy milyen érzés az első tesztalanynak lenni. “Elfogadom a veszélyeket. És azt remélem ez segít rajtam és másokon is.”

Arra, hogy a beavatkozás sikeres volt e még nagyjából egy hónapot várnunk kell és a kutatók szerint az elkövetező három hónapban biztosan kiderül a kísérlet eredménye.

Ha a beavatkozás sikeres volt, az hatalmas lökést jelent a gén terápiák szakterületének. A kutatók már korábban is szerkesztették az emberek génjeit, azonabn akkor azt kivett sejteken laboratóriumi körülmények között végezték és a sejteket csak megfelelő vizsgálatok után juttatták vissza a betegekhez.

Azonban ezeket a módszereket csak bizonyos betegségek esetében lehet így alkalmazni és néhány változtatás átmenetinek bizonyult. Más módszereknek ezzel szemben az volt a fő problémájuk, hogy az új géneket a DNS véletlenszerű részébe illesztik be, ezzel lehetőséget adva új proglémák megjelenésének – mint például a rák.

Jelen esetben a génekkel megfoltozása megfelelően precízen történt az emberi testben.

“Mi elvágjuk a DNS-t, felnyitjuk, beilesztjük a gént és azután összefoltozzuk. Láthatatlan javítás,” mondta Sandy Macrae, a két anyagcsere rendellenességet és hemfíliát célzó teszteket végző Sangamo Therapeutics cég igazgatója. “A DNS-ünk részévé válik életünk végéig.”

Ez azt is jelenti, hogy nincs visszaút. A szerkesztés miatt megjelenő hibák maradandóak.

Más tudósok szerint a kutatók mivel a természettel játszanak, ezért a lehetséges veszélyek nem teljesen ismertek, azonban sokan úgy gondolják, hogy a kísérleteknek folytatódniuk kell, mivel azok lehetővé tehetik több jelenleg gyógyíthatatlan betegség gyógyítását.

Más tudósok bizakodóbbak a korábbi behatóan vizsgált állatkísérletekre utalva, amik segítettek biztosítani a módszer biztonságosságát.

Világszerte több mint 10000 ember szenved valamilyen anyagcsere problémától és ez az alacsony szám nagyrészt annak köszönhető, hogy a legtöbbjük még fiatalon meghal. A Hunter-szindrómával küzdőknél egy olyan enzime hiányzik, ami bizonyos szénhidrátok lebontásáért felel. Ezek a szénhidrátok, mivel a szervezet nem képes lebontani őket, a test több pontján felhalmozódnak és problémákat okoznak.

A betegek emiatt gyakran fáznak meg, gyullad be a fülük, az arcvonásaik eltorzultá válhatnak, megromolhat a hallásuk, légzési nehézségeik is lehetnek, bőr és szem problémáik, a betegség a csontjaikban és a bélrendszerükben is kárt tehet és végül a szindróma elérheti az agyat is.

“Sokan közülük kerekesszébe kerülnek … a szüleiktől függenek egészen halálukig,” mondta Chester Whitley, a Minnesota Egyetem genetikai szakértője, aki további betegek beajánlását tervezi a tanulmányban.

Madeux-on, aki már korábban is részt vett a betegségét kezelni próbáló enzim terápiák kutatásában, már összesen 26 különböző operációt hajtottak végre.

“Olyan mintha minden második évben lett volna egy operációm,” mondta Madeux, aki tavaly majdnem életét vesztette a betegsége miatt hirtelen fellépő hörghurut és tüdőgyulladás miatt.

A gén szerkesztés sajnos nem képes visszaállítani a sérülést, amit a férfi elszenvedett, viszont remélhetőleg nem lesz már szüksége a heti enzimes kezelésre – ami éves szinten akár 100-400000 dollárba is kerülhet összesen.

A kutatók azt nyilatkozták, hogy a korai kutatásban 30 felnőtt bevonását tervezik és a fő céluk az, hogy meggyőződjenek a technika biztonságosságáról.

A CRISPR gén szerkeztő technika sok figyelmet kap mostanában, azonban ennél a tanulmánynál cink-ujj nukleázok (ZFN) technológiát használja. Ezek úgy működnek mint molekuláris ollók, amik megkeresik a DNS megfelelő részét és kivágják azt.

A terápia három részből tevődik össze: az új génből és két cink-ujj fehérjéből. A részekhez szükséges utasításokat olyan vírusokba helyezik el, amiket úgy módosítottak, hogy ne okozzanak gyulladást, csak a vegyületek utaztatását végezzék.

A vírusok a májig utaznak, ahol az utasításokat követve létrehozzák a cink-ujjakat és felkészülnek a gének kijavítására. Az ujjak felvágják a DNS-t, ezzel lehetőve téve az új gének hozzáadását, amik a remények szerint lehetővé teszik majd a betegek számára a megfelelő enzimek előállítását.

A kutatók szerint, ha csak a más sejtjeinek 1%-át sikerül megfelelően átalakítani, azzal már sikeresen kezelték a betegséget.

Ezt az új vizsgálatot megelőző, korábbi kísérletek a gén terápiában nagy biztonsági akadályokba ütköztek. Ilyen például az az eset, amikor 1999-ben a 18 éves Jesse Gelsinger belehalt egy a szervezetében a vírusok hatására fellépő immunválaszba – az új vizsgálatban természetesen már más vírusokat használnak.

Egy másik komoly tény, ami aggodalomra adhat okot, az a génekben történő változások nem várt következményei. Évekkel ezelött amikor más kutatók egy immunredszert érintő problémával küzdő betegeknek prógáltak segíten a gén terápiával. A betegek közül többen leukémiássá váltak, mivel az új gén a DNS-nek abba részébe került, ahol nemvárt módon rák géneket aktivált.

“Amikor egy nagy darab DNS-t véletlenszerűen helyezünk el, az néha jól működik, néha nem csinál semmit és néha károkat okoz,” mondta Hank Greely, a Stanford Egyetemről. “A gén szerkesztés nagy előnye, hogy oda rakjuk a géneket ahova akarjuk.”

Ezen felül sokakat az is aggaszt, hogy a vírusok más helyekre, például a szívbe, a petefészekbe vagy éppen a spermába is bekerülhetnek, ahol akár az elkövetkező generációknak is problémákat okozhatnak. A kutatásban részt vevő orvosok szerint a terápiával együtt járó genetikai biztosítékok, megakadályozzák, hogy a technika a májon kívül bárhol másutt kifejtse a hatását.

Ezek a kísérletek nem annyira vitatottak mint az emberi embriók génjeinek módosítása, amik mindenféleképpen magával hozzák a következő generációk érintettségét.

“Ideges és izgatott vagyok,” mondta Madeux, mielött megkezdték volna a kezelés fő részét képező három órás infúziót. “Erre vártam egész életemben, valamire, ami képes lehet meggyógyítani.”

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.