Megvan, hogy honnan jöhet az új Zika vírus

A Föld összes emlős és madárfajáról gyűjtött adatokat hasonlították össze a Kalifornia Egyetem kutatói, hogy megállapítsák melyik fajokban lehetnek jelen flavivírusok – mint az Zika vagy a dengu és a sárgaláz okozó vírusok. A flavivírusok állnak az elmúlt évek több nagyobb járványa mögött is.

Az eredményekből alkotott térkép megmutatja, hogy hol vannak azok az úgynevezett “forró pontok” nagy a főleg szúnyogok és kullancsok által terjesztett vírus hordozására alkalmas vadvilág diverzitás. Ezeknek a területeknek egy részén eddigi ismereteink szerint a flavivírus nincs jelen, viszont a helyi fajok fogékonyak lehetnek rá.

Ezek az adatok lehetővé teszik a kutatók és a hatóságok számára, hogy nagyobb figyelmet fordítsanak ezeknek a területeknek a megfigyelésére.

A Zika vírus nem olyan régen jelent meg és azóta is folyamatosan kering Dél-Amerikában és Délkelet-Ázsiában. A kutatás több olyan állatfajt is azonosított, melyek ezeken a területeken képesek lehetnek természetes közegükben terjeszteni a vírust.

Ezen felül a szakértők attól tartanak, hogy a japán agyvelőgyulladás vírus átkerülhet és fennmaradhat Európában is, amit a mostani adatok is támogatnak azzal, hogy megmutatják több állatot is meg tudnak fertőzni a vírusok, köztük több elterjedt madárfajjal.

A kutatáshoz a tudósok összegyűjtötték az eddig megjelent összes adatot arról, hogy milyen állatokról ismert, hogy megfertőződhetnek flavivírussal. Az adatok segítségével azonosították, hogy milyen jellemzők játszanak ebben szerepet. Az adatokból egy gépi tanulási rendszert képeztek, amivel 10400 madár és 5400 emlős fajt vizsgáltak meg, hogy meghatározzák mely fajokat tudja megfertőzni a vírus.

Szakértők szerint a modell nagy segítséget nyújthat a járvány elhárítási és megelőzési hatóságok számára, mivel a modell által előrejelzett potenciális hordozók egy részét a korlátozott megfigyelési lehetőségek miatt nem azonosították eddig.

Amíg rengeteg különböző módszer áll rendelkezésre ahhoz, hogy a noninvazív gyűjtsenek mintákat állatoktól – például az állatok által megrágott növényekből történő mintavétellel. Azonban a flavivírus kimutatása egy kifejezetten nehéz feladat természetes közegben. Ezért van nagy jelentősége annak, hogy a felmérést végző szakértők már előre tudják, hogy melyik állatfajokat van értelme megvizsgálni.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.