Megvan miért növeli meg az élethosszt a kalóriaszegény étrend

Közel egy évszázaddal ezelőtt felfedezték, hogy a kalória bevitel korlátozásával drasztikusan megnövelhető bizonyos állatfajok élettartama. Azonban annak ellenére, hogy azóta renget tanulmány készült a témáról, a kutatók eddig képtelenek voltak megmagyarázni, hogy pontosan miért is van ez.

Most viszont a Lewis Katz Orvosi Iskola kutatói megfejtették a kérdést. Az új tanulmányuk szerint, több állatfaj élettartama kapcsolatban áll a korral jövő epiginetikai változásokkal. A kalória megvonással látszólag lelassíthatóak ezek az epiginetikai változások, ami magyarázatot adhat arra, hogy miért van hatása az étrendi változásnak az élettartamra is.

“A tanulmányuk megmutatja, hogy az epigenetikai sodródás, amit a genomban a DNS metilációjának időbeni változása jellemez, gyorsabban történik az egereknél mint a majmoknál és gyorsabban a majmoknál mint az embereknél, mondta Jean-Pierre Issa, a tanulmány rangidős szerzője.

Ez a felfedezés megmagyarázza, hogy az egerek miért csak 3 évig élnek, amíg a rhesusmajom nagyjából 25 az emberek pedig 70-80 évig.

DNS metilációjához hasonló kémiai változások irányítják az emlősök génjeit, egyfajta könyvjelzőként működnek megmutatva, hogy mikor kell használni őket – ezt nevezik epigenetikának.

“A metilációs minták folyamatosan sodródnak az élet folyamán úgy, hogy a metilációk száma megnő a genom egy területén, amíg lecsökken egy másiknál,” mondta Issa.

Korábbi tanulmányok már megmutatták, hogy ezek a változások a kor előrehaladtával történnek meg, azonban a kapcsolatuk az élettartamhoz eddig ismeretlen volt.

A kutatók először akkor fedezték fel a jelenséget, amikor egerek, majmok és emberek különböző korcsoportjaiból vett DNS minták metilációját vizsgálták meg. A majmok kora egészen a 3 hónapostól a 3 évesig terjedt, a majmoké kevesebb mint egy év és 30 év között mozgott, az embereké pedig születéstől 86 éves korig – a születésnél a köldökzsinór eltávolításakor nyert vért tekintették ‘nullának’. A minták beható genetikai vizsgálata megmutatta, hogy bizonyos területek metilációja a fiatalokra, más területek pedig az idősebbekre volt jellemző.

Ezt követő vizsgálatokkal kiderült az is, hogy a korral egyre metiláltabbá vált területek sokat veszítettek aktivitásukból, amíg más korábban metilált területek aktívabbá váltak. A további vizsgálatok során a kutatók arra is rájöttek, hogy a metilációs változások üteme kapcsolatban volt az alanyok várható élettartamával. Más szóval minél gyorsabban következnek be ezek az epigenetikai változások annál rövidebb ideig él az adott faj.

“A következő kérdésünk, hogy az epigenetikai sodródás befolyásolásával meghosszabbítható e az élettartam,” mondta Issa.

Az egyik legnagyobb faktor az állatok élettartamának növelésére a kalóriaszegény étrend, aminél az állatoknak kevesebb kalóriának megfelelő ételt adnak, úgy hogy azokban ettől függetlenül megvannak a létszükséges tápanyagok. Hogy ezt a hatást megvizsgálják a kutatók 40%-al csökkentették a fiatal egerek kalóriabevitelét és 30%-al a középkorú majmokét. Mindkét fajnál lényegesen visszaesést tapasztaltak a epigenetikai sordródásban más öregebb és fiatalabb álatokat véve viszonyítási alapnak.

A legutóbbi felfedezéssel a kutatók egy új mechanizmust – az epigenetikai sodródás lelassítását – teszik felelőssé a kalóriaszegény étrend élettartamot meghosszabító hatásáért.

A felfedezések jelentőségteljesek az egészség kutatásában is, mivel más tanulmányok már kapcsolatot találtak az epigenetikai sodródás és a korhoz kötött betegségek és bizonyos ráktípusok kialakulása között.

“A mi laborunk volt az első amelyik megemlítette, hogy az epigenetikai sodródás módosításával módosítható lehet a betegségek kockázata is,” mondta Issa. “Azonban az, hogy az epigenetikai sodródás miért gyorsabb bizonyos embereknél és lassabb másoknál, az még mindig tisztázatlan.”

A csapat abban reménykedik, hogy további kutatással más faktorokra is fényt derítenek, amelyek közrejátszanak a sodródásban és ezzel majd lelassíthatják vagy épp megelőzhetik a korhoz köthető betegségek kialakulását.

Forrás: nature.com

Szerkesztő: arsratio

Oszd meg

Hozzászólás küldése

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..