Kategóriák Tech

Mindössze egy gén beültetésével ismét láttak a megvakult egerek

A Kaliforniai Egyetem kutatói mindössze egyetlen, a zöld fény észleléséért felelős receptor kódolásáért felelő gén vak egerekbe történő beültetésével egy hónap leforgása alatt képesek voltak olyan navigációs képességeket biztosítani a számukra, mint amilyenekkel a tökéletesen látó egerek rendelkeztek. A vizsgálat szerint a kezelt egerek képesek voltak a mozgás, a fényerő változásának és a képek részleteinek megállapítására is.

A kutatók szerint a módszert a következő három évben akár azokra az emberekre is képesek lesznek majd átültetni, akik a retinájuk degenerációja miatt vesztették el látásukat. Ezekkel a betegségekkel szemben jelenleg csak megelőző vagy a betegség lefolyását lassító kezelések állnak a páciensek rendelkezésére, ezért ez hatalmas jelentőségű lehet, mivel legalább részlegesen visszaállíthatja a látást.

Csak a makuladegeneráció például minden tizedik 55 év feletti embert érint világszerte – megközelítőleg 170 millió ember -, de más örökletes genetikai hibák miatt megvakuló emberek száma is a többmilliós nagyságrendbe tartozik.

A kutatók elmondása szerint a részlegesen vagy teljes mértékben látásképtelen embereknek komoly problémákkal kell szembenézniük a mindennapi életben, mivel a városok és épületek kialakítása általában nem kedvez számukra. És bár egyre nagyobb erőfeszítések történnek a látássérültek mindennapi életének megkönnyítésére, mindez komoly költségekkel jár.

Noha már léteznek elektromos implantátumok, amelyekkel részlegesen visszaállítható a látás, ezek általában igen rossz felbontással dolgoznak – mindössze pár száz pixellel a természetes látás többmilliónyi pixelével szemben -, és a probléma genetikai úton történő kezelése is igen bonyolult; például a retinitis pigmentosa betegségért több mint 250 génmutáció felelős. Ezeknek a géneknek a 90 százaléka valamilyen módon ártalmas a retina fotoreceptor sejtjeire nézve, viszont a retina más sejtjeit érintetlenül hagyja, így ezek akár évtizedekkel a teljes látásvesztést követően is teljesen egészségesek maradnak.

Az új kísérletben a kutatók vak egerek retinájának ganglion (idegdúc) sejtjeit tették a fényre érzékennyé.

Az általuk használt technológia már 20 éve is létezett, és a mai génszerkesztő technikákhoz hasonlóan vírusokat használ a gének átviteléhez. A mostani kísérletnél az volt a cél, hogy olyan géneket ültessenek az egerek ganglionsejtjeibe, melyek a zöld szín érzékeléséhez szükséges receptorok adatait tartalmazzák. Normális esetben ezek a gének egyedül a fotoreceptor sejtekben aktívak, viszont a ganglionsejtekbe történő ültetésükkel a normálisan fény érzékelésére alkalmatlan sejtek is képessé válnak a zöld fény érzékelésére, aminek jeleit az agyba is továbbítják.

Az egerek tesztelése során a korábban vak állatok annyira felépültek, hogy viselkedésük alapján lehetetlen volt megkülönböztetni őket egészséges társaiktól. Míg azonban az egerek esetében a beavatkozás viszonylag egyszerű volt, addig az emberek esetében valószínűleg több ezerszer ennyi sejt átalakítására lenne szükség – pusztán a szemek közötti méretkülönbség miatt, mindazonáltal a vizsgálatok alapján technológiai szempontból ennek nincs akadálya.

A kutatócsapat már több évtizede dolgozik a látás visszaállítás kérdésén, és már rengeteg, a mostaninál lényegesen összetettebb módszer lehetőségeit is megvizsgálták. De míg ezeknek a módszereknek egy része sikeresnek bizonyult, lényegesen rosszabb eredményeket produkáltak az egészséges látáshoz viszonyítva, még akkor, is amikor a most is használt receptorok beültetésével próbálkoztak – csak más technikával.

Az új kísérletek során így egy vírus segítségét vették igénybe, amely a ganglion sejtek megfertőzésével juttatta be az új géneket. Ennek eredményeként  a korábban vak egerek sokkal részletesebb látásra tettek szert, ami az idő előrehaladtával sem romlott le.

A sikereken felbuzdulva a kutatók már elkezdték összegyűjteni az emberi klinikai vizsgálatok elindításához szükséges forrásokat – amit tovább segít az is, hogy a kezelési eljárás embereken történő alkalmazását már 20 évvel ezelőtt engedélyezték.

Forrás: nature.com

Megosztás
Írta:
arsratio

Legutóbbi tartalom

Új cetfajt fedeztek fel a japán Hokaido partvidékén

A japán és az amerikai Nemzeti Természettudományi Múzeum, a Hokaido Egyetem és az Iwate Egyetem közreműködésével új csőröscet fajt fedeztek…

2019-09-09 2:16 du.

Egy új technológiával veszteség nélkül raktározhatók és szabadíthatók fel a hullámok

A fény- és a hanghullámok a mai technológiában az energia- és jelátvitel alapjait képezik. Azonban eddig nem rendelkeztünk olyan módszerrel,…

2019-09-09 2:13 du.

Egy új kémiai reaktorral üzemanyaggá alakítható a levegőben lévő széndioxid

A Rice Egyetem tudósai egy új katalizátor reaktort fejlesztettek ki, aminek segítségével újrahasznosíthatóak a hangyasav előállítása során felszabaduló üvegházhatást okozó…

2019-09-09 2:08 du.

Az ősi óceánok oxigénszintjének csökkenése vezetett a rejtélyes tömeges kihaláshoz

420 millió évvel ezelőtt - a szilur földtörténeti időszakban - egy hatalmas tömeges kihalás zajlott, ami a tengeri állatok 23…

2019-09-05 8:26 du.

“Lakható” bolygókat találtak egy közeli csillagrendszerben

Egy európai és chilei kutatócsapat bizonyítékot talált arra, hogy három élet kialakulására alkalmas bolygó kering a GJ1061 csillag körül. Tanulmányukban…

2019-09-05 8:14 du.

Egy 20 millió éves koponya meglepően összetett agynak adhatott otthont

Már hosszú ideje létezik az az elmélet, miszerint az emberszabású főemlősök agyának mérete fokozatosan, hosszú idő leforgása alatt érte el…

2019-08-29 2:19 du.

Ez a weboldal cookie-kat használ.